Ez a világ legdrágább magániskolája: itt tanul a világ elitje

Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély és luxus ameddig a szem ellát - így tanulhatnak a leggazdagabbak a svájci magániskolában.

  • Eduline
rosey.ch

A Svájc Le Rosey, a világ legdrágább bentlakásos iskolája, a királyok iskolája néven is ismerik, hiszen a korábban végzett hallgatói között tudhatja Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot, II. Albert belga királyt, III. Rainier monacói herceget és a luxemburgi koronaherceget is - írja a The Telegraph. Az intézmény 1967 óta arra törekszik, hogy egy olyan szerepet tölthessen be az oktatásban, amelyet eddig a brit bentlakásos iskolák képviseltek, mint például az Eton és a Harrow.

Az iskola diákjai 63 országból érkeznek, ez pedig kizárja, hogy csupán egyetlen országból érkezett diákok képviseljék az iskolát. A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.

Az iskola nem csak a királyokról híres, itt tanultak Sir Roger Moore és Elizabeth Taylor gyermekei, John Lennon fia Sean, Kent hercege és Winston Spencer Churchill, a háborús miniszterelnök unokája is. Azonban ezeknek a napoknak vége, amikor az iskola egy kontinentális elit osztályát szolgálta ki.

"A Le Rosey teljesen más volt az 1950-es években, amikor először jöttem ide" - mondta Taki Theodoracopulos, a görög újságíró és író. Akkor minden gyerek felsőbbrendű volt. A diákok többnyire amerikaiak voltak. Aztán jöttek az olaszok és a franciák. Az 1970-es évektől pedig már arab diákok is tanultak az iskolában."

Ezektől függetlenül a legtöbb ember számára ez az iskola nem csak egy másik országban, akár egy másik bolygón is lehetne, annyira elképzelhetetlen.

rosey.ch

A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért.

A magántulajdonban lévő intézmény kifejezetten jól felszerelt. Van lőtér, 1000 férőhelyes koncertcsarnok és egy lovarda is, amely 30 lóval büszkélkedhet. Emellett kevés más iskola rendelkezik saját 38 láb hosszú jachttal a Genfi-tónál, illetve gyógyfürdővel és wellnessközponttal, ahol a stresszes diákok a hosszú iskolai nap végén megpihenhetnek. A tanár-diák arány is irigylésre méltó, ugyanis egy tanárra csupán öt diák jut. Persze mindez azok számára, akik megengedhetik maguknak a hatalmas tandíjak ellenére is, nem olyan nagy szám.

Azért látni egy helikoptert a futballpályákon, ami egy orosz tanulóért jött, aki kicsit lelépett a szüleivel, kissé megdöbbentett" - mondta Annabel, aki házvezető au pairként dolgozott a Le Roseyben 2008-ban.

Természetesen az iskola szeretné hangsúlyozni, hogy pénzzel nem váltható ki az értelem és a tudás, így nem nem csak azok járhatnak az intézménybe, akiknek van pénze. Minden tanulónak kötelező részt vennie egy hivatalos külső vizsgán, ami a Nemzetközi Baccalaureate (IB) vagy a francia baccalauréat. Csak azokat a jelentkezőket veszik fel, akik továbbtanulnak egyetemre. Ez körülbelül azt jelenti, hogy háromból általában csak egy pályázó jelentkezését tudják el fogadni.

Milliós tandíjak: ennyit kell fizetni a legdrágább általános iskolákért

Tanévenként legalább egy-másfél millió forintot kell tandíjra félretenniük azoknak a szülőknek, akik az állami iskolák helyett valamelyik budapesti nemzetközi általános iskolába szeretnék beíratni gyerekeiket. A kilencvenes években több nemzetközi iskola jött létre a fővárosban és a környező településeken, legtöbbjük külföldi tanterv alapján szervezi az oktatást, a végzősök külföldi vagy nemzetközi érettségivel zárják tanulmányaikat, így könnyen tovább tudnak tanulni nemcsak itthon, hanem bármelyik külföldi egyetemen is.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.