Lovarda, wellnessközpont, teniszpályák, egy 14. századi kastély és luxus ameddig a szem ellát - így tanulhatnak a leggazdagabbak a svájci magániskolában.
A Svájc Le Rosey, a világ legdrágább bentlakásos iskolája, a királyok iskolája néven is ismerik, hiszen a korábban végzett hallgatói között tudhatja Mohammad Reza Pahlavi iráni sahot, II. Albert belga királyt, III. Rainier monacói herceget és a luxemburgi koronaherceget is - írja a The Telegraph. Az intézmény 1967 óta arra törekszik, hogy egy olyan szerepet tölthessen be az oktatásban, amelyet eddig a brit bentlakásos iskolák képviseltek, mint például az Eton és a Harrow.
Az iskola diákjai 63 országból érkeznek, ez pedig kizárja, hogy csupán egyetlen országból érkezett diákok képviseljék az iskolát. A tanterv kétnyelvű, a diákok anyanyelvi szinten megtanulnak angolul és franciául, de az anyanyelvükön és egy negyedik, sőt akár egy ötödik nyelven is tanulhatnak – nem véletlen, hogy az elmúlt öt évben húsz különböző nyelvet oktattak az intézményben. A végzősök nemzetközi érettségit szereznek.
Az iskola nem csak a királyokról híres, itt tanultak Sir Roger Moore és Elizabeth Taylor gyermekei, John Lennon fia Sean, Kent hercege és Winston Spencer Churchill, a háborús miniszterelnök unokája is. Azonban ezeknek a napoknak vége, amikor az iskola egy kontinentális elit osztályát szolgálta ki.
"A Le Rosey teljesen más volt az 1950-es években, amikor először jöttem ide" - mondta Taki Theodoracopulos, a görög újságíró és író. Akkor minden gyerek felsőbbrendű volt. A diákok többnyire amerikaiak voltak. Aztán jöttek az olaszok és a franciák. Az 1970-es évektől pedig már arab diákok is tanultak az iskolában."
Ezektől függetlenül a legtöbb ember számára ez az iskola nem csak egy másik országban, akár egy másik bolygón is lehetne, annyira elképzelhetetlen.
A Le Rosey diákjai – összesen négyszázan tanulnak az intézményben – tanévenként 29 millió forintnak megfelelő tandíjat fizetnek a legmagasabb színvonalú oktatásért és ellátásért.
A magántulajdonban lévő intézmény kifejezetten jól felszerelt. Van lőtér, 1000 férőhelyes koncertcsarnok és egy lovarda is, amely 30 lóval büszkélkedhet. Emellett kevés más iskola rendelkezik saját 38 láb hosszú jachttal a Genfi-tónál, illetve gyógyfürdővel és wellnessközponttal, ahol a stresszes diákok a hosszú iskolai nap végén megpihenhetnek. A tanár-diák arány is irigylésre méltó, ugyanis egy tanárra csupán öt diák jut. Persze mindez azok számára, akik megengedhetik maguknak a hatalmas tandíjak ellenére is, nem olyan nagy szám.
Azért látni egy helikoptert a futballpályákon, ami egy orosz tanulóért jött, aki kicsit lelépett a szüleivel, kissé megdöbbentett" - mondta Annabel, aki házvezető au pairként dolgozott a Le Roseyben 2008-ban.
Természetesen az iskola szeretné hangsúlyozni, hogy pénzzel nem váltható ki az értelem és a tudás, így nem nem csak azok járhatnak az intézménybe, akiknek van pénze. Minden tanulónak kötelező részt vennie egy hivatalos külső vizsgán, ami a Nemzetközi Baccalaureate (IB) vagy a francia baccalauréat. Csak azokat a jelentkezőket veszik fel, akik továbbtanulnak egyetemre. Ez körülbelül azt jelenti, hogy háromból általában csak egy pályázó jelentkezését tudják el fogadni.
Milliós tandíjak: ennyit kell fizetni a legdrágább általános iskolákért
Tanévenként legalább egy-másfél millió forintot kell tandíjra félretenniük azoknak a szülőknek, akik az állami iskolák helyett valamelyik budapesti nemzetközi általános iskolába szeretnék beíratni gyerekeiket. A kilencvenes években több nemzetközi iskola jött létre a fővárosban és a környező településeken, legtöbbjük külföldi tanterv alapján szervezi az oktatást, a végzősök külföldi vagy nemzetközi érettségivel zárják tanulmányaikat, így könnyen tovább tudnak tanulni nemcsak itthon, hanem bármelyik külföldi egyetemen is.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
