A diákok tanulását segíti az új portál

Szeptemberben egy olyan fejlesztési program indul, amely egy ingyenesen elérhető portál révén segíti a tanítást és a tanulást - erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára beszélt csütörtökön Debrecenben, a Kölcsey Központban.

  • MTI
MTI / Ujvári Sándor

Czunyiné Bertalan Judit az Oktatás a 21. században - határok nélkül című, kétnapos Kárpát-medencei szakmai konferenciát megnyitva hozzátette: mind a pedagógusok, mind a tanulók munkáját megkönnyítheti, hatékonnyá teheti a portál, amelynek felületén a pedagógusok megoszthatják majd tapasztalataikat.

Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő beszédében szólt a nemzetpolitikában 2010-ben bekövetkezett szemléletváltásról. Közlése szerint ennek lényege: nemcsak megmaradni, hanem a legjobbnak kell lenni. A politikus sporthasonlattal élt: nem az a cél, hogy benn maradjunk a bajnokságban, hanem megnyerjük azt.

A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar közoktatás sok esetben irányt mutatott a világnak. Ennek lehetünk most a tanúi Kárpátalján, ahol sok nem magyar ajkú gyermek választ magyar tannyelvű iskolát. A politikus közölte: a legfontosabb feladat, hogy a legerősebb integrációs szerepet betöltő oktatási rendszer jöjjön létre a Kárpát-medencében.

"Ha lesz megélhetés, fiataljaink itthon maradnak"

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a humánvagyon megóvását nevezte a legfontosabb feladatnak, a szülőföldön maradást és a nemzeti integráció megvalósítását. A továbbiakban kiállt amellett, hogy a keleti és a déli nyitással egyidejűleg a Kárpát-medence felé is nyitni kell.

"Ennek érdekében összefüggő hálózatot kell kiépíteni az oktatás területén, bevonni az uniós többletforrásokat. Ha lesz megélhetés, fiataljaink itthon és otthon maradnak" - vetítette előre a székelyföldi politikus, aki Márton Áron püspök szavaival zárta beszédét: minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni.

Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a konferencia céljáról úgy fogalmazott: a kulturális identitás egyedüli záloga a tudás, ezért van szükség az együttgondolkodásra. További célként jelölte meg a magyar nyelvű minőségi oktatás fejlesztését, a korszerű oktatási módszerek megismertetését, a képzéseken való részvételt. Azt javasolta a mintegy 270 jelenlévőnek, hogy legyenek nyitottak az új befogadására, miközben közvetítik a hagyományos értékeket is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.