Tavaly ősszel két huszonéves lánynak elege lett, hogy az oktatási rendszer romokban hever, és ahelyett, hogy csökkentené, inkább felerősíti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását - írja az Abcúg.
“Az már csak olaj volt a tűzre, hogy azt láttuk: az utolsó lehetőségét is lebontják annak, hogy valaki a szakképzés után továbbtanuljon” – mondta a lapnak Szarka Alexandra, aki Fernengel Ágnessel együtt úgy érezte, valamit tenni kell, hogy legalább néhány diáknak segíthessenek. Szóltak néhány ismerősüknek, míg végül heten lettek, és már ott tartanak, hogy januárban megnyílthat a DEVISZONT Közösségi Tér a kispesti lakótelep közepén.
A DEVISZONT olyasmi lesz, mint egy tanoda, de közben mégsem: kisiskolások helyett telepen élő, szakiskolás kamaszokkal akarnak foglalkozni, és nem a tantárgyi korrepetálásban hisznek. Szerintük a tanodák túlságosan elmentek a sima felzárkóztatás felé, amire nem lennének rákényszerítve, ha az iskolák a mostaninál jobban működnének. “Olyan helyet akarunk létrehozni, ami két dologra jó. Egyrészt tanulásra, és a tanulást itt a legtágabb értelemben értjük, másrészt közösségi tevékenységekre, csocsózásra, pingpongozásra, beszélgetésekre” – mondták.
Szerintük erre nagy szükség van a külvárosi részekben, mert a fiatalok nagy része iskola után a lakótelepi háztömbök közt múlatja az időt, és többnyire “elmegy mellettük az élet”. Alexandra ezt korábban a saját szemével is látta, hiszen Pestszentlőrincen nőtt fel, de sok időt töltött a szomszédos Kispesten is. “Nappal bent vannak az iskolában, ami általában nem kelti fel az érdeklődésüket, és nincs lehetőségük, hogy megmutassák azt a rengeteg tudást és kíváncsiságot, ami bennük van”.
A gyerekekben pár tanóra után kialakul, hogy tanulni rossz
Azt már hivatalosan is elismerik, hogy a jelenlegi oktatási rendszer ártalmas a gyerekeknek - mondta el Gyarmathy Éva pszichológus az ATV műsorában. A tananyag folyamatos növekedése a diákoknak hatalmas trauma lehet - mondja a szakértő. Miközben az információs tér is egyre nő körülöttük, és minden nehezen megtanítható dolgot most már könnyedén beszerezhetnének, az iskolában mégis szinte ingerszegény környezetben vannak.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
