Elegük lett abból, hogy romokban hever az oktatás, zseniális dolgot hoztak létre

Tavaly ősszel két huszonéves lánynak elege lett, hogy az oktatási rendszer romokban hever, és ahelyett, hogy csökkentené, inkább felerősíti a hátrányos helyzetű gyerekek lemaradását - írja az Abcúg.

  • Eduline
pixabay

“Az már csak olaj volt a tűzre, hogy azt láttuk: az utolsó lehetőségét is lebontják annak, hogy valaki a szakképzés után továbbtanuljon” – mondta a lapnak Szarka Alexandra, aki Fernengel Ágnessel együtt úgy érezte, valamit tenni kell, hogy legalább néhány diáknak segíthessenek. Szóltak néhány ismerősüknek, míg végül heten lettek, és már ott tartanak, hogy januárban megnyílthat a DEVISZONT Közösségi Tér a kispesti lakótelep közepén.

A DEVISZONT olyasmi lesz, mint egy tanoda, de közben mégsem: kisiskolások helyett telepen élő, szakiskolás kamaszokkal akarnak foglalkozni, és nem a tantárgyi korrepetálásban hisznek. Szerintük a tanodák túlságosan elmentek a sima felzárkóztatás felé, amire nem lennének rákényszerítve, ha az iskolák a mostaninál jobban működnének. “Olyan helyet akarunk létrehozni, ami két dologra jó. Egyrészt tanulásra, és a tanulást itt a legtágabb értelemben értjük, másrészt közösségi tevékenységekre, csocsózásra, pingpongozásra, beszélgetésekre” – mondták.

Szerintük erre nagy szükség van a külvárosi részekben, mert a fiatalok nagy része iskola után a lakótelepi háztömbök közt múlatja az időt, és többnyire “elmegy mellettük az élet”. Alexandra ezt korábban a saját szemével is látta, hiszen Pestszentlőrincen nőtt fel, de sok időt töltött a szomszédos Kispesten is. “Nappal bent vannak az iskolában, ami általában nem kelti fel az érdeklődésüket, és nincs lehetőségük, hogy megmutassák azt a rengeteg tudást és kíváncsiságot, ami bennük van”.

A gyerekekben pár tanóra után kialakul, hogy tanulni rossz

Azt már hivatalosan is elismerik, hogy a jelenlegi oktatási rendszer ártalmas a gyerekeknek - mondta el Gyarmathy Éva pszichológus az ATV műsorában. A tananyag folyamatos növekedése a diákoknak hatalmas trauma lehet - mondja a szakértő. Miközben az információs tér is egyre nő körülöttük, és minden nehezen megtanítható dolgot most már könnyedén beszerezhetnének, az iskolában mégis szinte ingerszegény környezetben vannak.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.