Vita robbant ki Romániában egy roma iskola létrehozásáról

A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma...

  • MTI

A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma nemzetiségű gyerekek "elkülönítése" ellen.

A román kormány szándékát Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök jelentette be. Az iskola Bukarest egyik hátrányos helyzetű kerületében, a Rahova negyedben épülne meg, ahol a lakosság nagy része roma nemzetiségű, és a családok többsége szegénységben él. A román védelmi minisztérium engedélyezte, hogy adják át a hadsereg tulajdonából azt az elhagyott kaszárnyát, amelyben helyet kap majd az iskola.

Az új oktatási intézmény létrehozását Nicolae Paun roma kisebbségi parlamenti képviselő kezdeményezte, aki szerint szükség van arra, hogy a roma gyerekek kötelező tantárgyként tanulják anyanyelvüket. Az iskola megalapításának költségeit 4-5 millió euróra becsülte.

A képviselő hangsúlyozta, hogy nem roma tannyelvű iskoláról van szó, hiszen a tantárgyak többségét románul tanulják majd a gyerekek, de kötelező tantárgyként szerepel majd az órarendben a cigány nyelv is.

A Romani Criss roma jogvédő szervezet szerdán közleményt adott ki, amelyben elítéli a kormány tervét. A jogvédő szervezet szerint ez az új iskola etnikai szempont szerint különítené el a roma gyerekeket a román nemzetiségű társaiktól, ami elfogadhatatlan, és sérti a hatályos törvényeket.

A Romani Criss szerint az elkülönülés nyelvi szempontok szerint indokolható lenne, de ez az iskola főként román tannyelvű lenne, így etnikai alapon különítené el a roma fiatalokat. A civil szervezet leszögezte, hogy egy roma tannyelvű vagy roma és román kétnyelvű iskola létrehozását támogatják.

A jogvédő szervezet szerint a kezdeményezés célul tűzi ki az iskolaelhagyás arányának csökkentését, a roma gyerekek tanulmányi eredményeinek javítását, valamint a romák szociális helyzetének javítását. A Romani Criss szerint egy ilyen iskola nem oldhatja meg ezeket a súlyos szociális problémákat, és elutasítja, hogy a kormány ezekkel az érvekkel indokolja az iskolaalapítást.

Azt is kifogásolják, hogy a román kormány nem bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet. Szerintük a váratlan bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a kormány elterelje a figyelmet a közélet homlokterébe került Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tervezett magyar kar ügyéről.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.