A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma...
A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma nemzetiségű gyerekek "elkülönítése" ellen.
A román kormány szándékát Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök jelentette be. Az iskola Bukarest egyik hátrányos helyzetű kerületében, a Rahova negyedben épülne meg, ahol a lakosság nagy része roma nemzetiségű, és a családok többsége szegénységben él. A román védelmi minisztérium engedélyezte, hogy adják át a hadsereg tulajdonából azt az elhagyott kaszárnyát, amelyben helyet kap majd az iskola.
Az új oktatási intézmény létrehozását Nicolae Paun roma kisebbségi parlamenti képviselő kezdeményezte, aki szerint szükség van arra, hogy a roma gyerekek kötelező tantárgyként tanulják anyanyelvüket. Az iskola megalapításának költségeit 4-5 millió euróra becsülte.
A képviselő hangsúlyozta, hogy nem roma tannyelvű iskoláról van szó, hiszen a tantárgyak többségét románul tanulják majd a gyerekek, de kötelező tantárgyként szerepel majd az órarendben a cigány nyelv is.
A Romani Criss roma jogvédő szervezet szerdán közleményt adott ki, amelyben elítéli a kormány tervét. A jogvédő szervezet szerint ez az új iskola etnikai szempont szerint különítené el a roma gyerekeket a román nemzetiségű társaiktól, ami elfogadhatatlan, és sérti a hatályos törvényeket.
A Romani Criss szerint az elkülönülés nyelvi szempontok szerint indokolható lenne, de ez az iskola főként román tannyelvű lenne, így etnikai alapon különítené el a roma fiatalokat. A civil szervezet leszögezte, hogy egy roma tannyelvű vagy roma és román kétnyelvű iskola létrehozását támogatják.
A jogvédő szervezet szerint a kezdeményezés célul tűzi ki az iskolaelhagyás arányának csökkentését, a roma gyerekek tanulmányi eredményeinek javítását, valamint a romák szociális helyzetének javítását. A Romani Criss szerint egy ilyen iskola nem oldhatja meg ezeket a súlyos szociális problémákat, és elutasítja, hogy a kormány ezekkel az érvekkel indokolja az iskolaalapítást.
Azt is kifogásolják, hogy a román kormány nem bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet. Szerintük a váratlan bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a kormány elterelje a figyelmet a közélet homlokterébe került Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tervezett magyar kar ügyéről.
Míg a modellváltáson átesett egyetemek jelentős forrásokhoz jutottak, a függetlenségüket megőrző állami felsőoktatási intézmények súlyos pénzhiánnyal, lepusztult infrastruktúrával és akár 30-35 százalékos bérhátránnyal küzdenek. A kormány ígéretet tett a bérrendezésre, de a források biztosítása még kérdéses.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy az óvodák és az iskolák zökkenőmentes, mindennapi működését nem csak a NOKS-dolgozók, hanem például konyhások, karbantartók, technikai munkatársak is segítik, ezért az ő bérüket is rendezni kellene.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Szeptember 8-ig lehet véleményezni azt a rendelettervezetet, mely szerint diákonként 26 ezer forintos egyszeri rezsitámogatást kapnak az egyházi iskolák. Miért jár 35 százalékkal több állami pénz ugyanazért a közfeladatért egy egyházi iskolának, mint egy civil alapítványi intézménynek?
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
