A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma...
A a bukaresti kormány a román fővárosban akarja létrehozni az iskolát, de roma jogvédő szervezetek tiltakoznak a roma nemzetiségű gyerekek "elkülönítése" ellen.
A román kormány szándékát Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök jelentette be. Az iskola Bukarest egyik hátrányos helyzetű kerületében, a Rahova negyedben épülne meg, ahol a lakosság nagy része roma nemzetiségű, és a családok többsége szegénységben él. A román védelmi minisztérium engedélyezte, hogy adják át a hadsereg tulajdonából azt az elhagyott kaszárnyát, amelyben helyet kap majd az iskola.
Az új oktatási intézmény létrehozását Nicolae Paun roma kisebbségi parlamenti képviselő kezdeményezte, aki szerint szükség van arra, hogy a roma gyerekek kötelező tantárgyként tanulják anyanyelvüket. Az iskola megalapításának költségeit 4-5 millió euróra becsülte.
A képviselő hangsúlyozta, hogy nem roma tannyelvű iskoláról van szó, hiszen a tantárgyak többségét románul tanulják majd a gyerekek, de kötelező tantárgyként szerepel majd az órarendben a cigány nyelv is.
A Romani Criss roma jogvédő szervezet szerdán közleményt adott ki, amelyben elítéli a kormány tervét. A jogvédő szervezet szerint ez az új iskola etnikai szempont szerint különítené el a roma gyerekeket a román nemzetiségű társaiktól, ami elfogadhatatlan, és sérti a hatályos törvényeket.
A Romani Criss szerint az elkülönülés nyelvi szempontok szerint indokolható lenne, de ez az iskola főként román tannyelvű lenne, így etnikai alapon különítené el a roma fiatalokat. A civil szervezet leszögezte, hogy egy roma tannyelvű vagy roma és román kétnyelvű iskola létrehozását támogatják.
A jogvédő szervezet szerint a kezdeményezés célul tűzi ki az iskolaelhagyás arányának csökkentését, a roma gyerekek tanulmányi eredményeinek javítását, valamint a romák szociális helyzetének javítását. A Romani Criss szerint egy ilyen iskola nem oldhatja meg ezeket a súlyos szociális problémákat, és elutasítja, hogy a kormány ezekkel az érvekkel indokolja az iskolaalapítást.
Azt is kifogásolják, hogy a román kormány nem bocsátotta társadalmi vitára a tervezetet. Szerintük a váratlan bejelentés azt a célt szolgálja, hogy a kormány elterelje a figyelmet a közélet homlokterébe került Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen tervezett magyar kar ügyéről.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
