Vekerdy Tamás szerint inkább alternatív iskolába járassák a gyerekeket a szülők

Az ismert oktatási szakértő szerint is a kormány reakciója a felcsúti kisvasútra emlékeztet, amelyet a kritikák ellenére inkább meghosszabbítanak. Így jön el a teljes államosítás, valamint a Klik is tovább él, ha tetszik, ha nem.

  • Eduline
Stiller Ákos

Vekerdy Tamás szerint napjainkban bár sokkal többet tudunk a gyerekekről, a gondolkodásukról, érzelmi világukról, ennek ellenére sokkal kisebb arányban hasznosítjuk, mint a múlt század elején - mondta az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában hétfő este. Példaként említette, hogy bár tudjuk, hogy a kamaszkor csúcspontján nem szabadna felvételikkel megterhelni a gyerekeket, hazánkban mégis ezt csináljuk.

Alig kezdődött el a suli, máris túlterheltek a diákok

Személyesen egyetlen alkalommal kérték ki a véleményét a tanári tiltakozások során, ekkor Palkovics László államtitkár kérte, hogy vegyen részt a Köznevelés kerekasztal munkájában, de nem volt lehetősége elmenni. Többet nem is hívták, de Vekerdy hozzátette, hogy a kerekasztalra nem is menne az ott ülők miatt, kizárólag másfajta egyeztetésekre. Úgy vélte, hogy nem kell annyi vélemény, mert a miskolci és a budapesti tanárok remekül elmondták, hogy mi a problémájuk az oktatással.

A kormányzati lépések közül az egyetlen pozitívum amit kiemelt, hogy egyáltalán szóba álltak a tiltakozókkal, de az azután történtekről nem így vélekedik. „Nem tetszik nektek az állami iskoláztatás? Akkor semmi nem marad az önkormányzatoknál, akkor minden állami lesz.”- érzékeltette Vekerdy a kormány hozzáállását, így a Klik 57 kis Klikre bontása is a felcsúti kisvasútra emlékezteti, amelyet csak azért is hosszabbra építettek, mert tiltakoztak ellene.

Stiller Ákos

Úgy véli, hogy Palkovics Lászlóéknak egy évig semmit sem lenne szabad megváltoztatnia, mert az eltereli a tanárok figyelmét a gyerekekről, a kormány mégis rendszeresen menet közben változtat a rendszer alapjain. Úgy véli, hogy tanfelügyeletre és ellenőrzésekre sincs szükség, mert a standardoknak a rosszabb tanárok jobban megfelelnek, mint a jó tanárok.

A kormány helyében a 9 osztályos általános iskolát is bevezetné, ami a reformokon átesett Lengyelországban is bevált, így több idő jutna a készségek fejlesztésére. Egyúttal a pszichológus a tankötelezettséget is visszaállítaná 18 éves korra.

A demokráciák gyerekközpontú iskolára törekednek. Nálunk még mindig tantervközpontú az oktatás, hozzátéve, hogy minden diktatúrában tantervközpontú az oktatás - bár azt nem mondta, hogy Magyarország is az lenne. A jelenlegi rendszerünkben szerinte Pablo Picassót ma értelmi fogyatékosnak nyilvánítanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni.

Finnországi hétköznapok.
espoo.fi

Külföldi tapasztalatai alapján azt mondta, ha egy gyerekkel gond van, akkor a tanára mellett egy vagy két asszisztensnek kellene foglalkoznia vele. Napjainkban ehelyett papírokért küldözgetik a gyereket és a szülőket mindenhova, hogy egy szakszolgálat mondja ki róla, hogy problémás. Az ideális rendszerhez azonban több pénz kellene, hogy asszisztenseket tudjanak foglalkoztatni a tanárok mellett.

A tanárképzésben is jó műhelyeket találni már itthon is, ám hiábavaló, ha az oktatási rendszer nem fogadja be az új módszereket és új tudományos eredményeket. Emiatt úgy gondolja, hogy a szülők egyelőre úgy cselekszenek jól, ha keressenek alternatív iskolát vagy magántanulóvá teszik a gyereküket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.