Vekerdy Tamás szerint inkább alternatív iskolába járassák a gyerekeket a szülők

Az ismert oktatási szakértő szerint is a kormány reakciója a felcsúti kisvasútra emlékeztet, amelyet a kritikák ellenére inkább meghosszabbítanak. Így jön el a teljes államosítás, valamint a Klik is tovább él, ha tetszik, ha nem.

  • Eduline
Stiller Ákos

Vekerdy Tamás szerint napjainkban bár sokkal többet tudunk a gyerekekről, a gondolkodásukról, érzelmi világukról, ennek ellenére sokkal kisebb arányban hasznosítjuk, mint a múlt század elején - mondta az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában hétfő este. Példaként említette, hogy bár tudjuk, hogy a kamaszkor csúcspontján nem szabadna felvételikkel megterhelni a gyerekeket, hazánkban mégis ezt csináljuk.

Alig kezdődött el a suli, máris túlterheltek a diákok

Személyesen egyetlen alkalommal kérték ki a véleményét a tanári tiltakozások során, ekkor Palkovics László államtitkár kérte, hogy vegyen részt a Köznevelés kerekasztal munkájában, de nem volt lehetősége elmenni. Többet nem is hívták, de Vekerdy hozzátette, hogy a kerekasztalra nem is menne az ott ülők miatt, kizárólag másfajta egyeztetésekre. Úgy vélte, hogy nem kell annyi vélemény, mert a miskolci és a budapesti tanárok remekül elmondták, hogy mi a problémájuk az oktatással.

A kormányzati lépések közül az egyetlen pozitívum amit kiemelt, hogy egyáltalán szóba álltak a tiltakozókkal, de az azután történtekről nem így vélekedik. „Nem tetszik nektek az állami iskoláztatás? Akkor semmi nem marad az önkormányzatoknál, akkor minden állami lesz.”- érzékeltette Vekerdy a kormány hozzáállását, így a Klik 57 kis Klikre bontása is a felcsúti kisvasútra emlékezteti, amelyet csak azért is hosszabbra építettek, mert tiltakoztak ellene.

Stiller Ákos

Úgy véli, hogy Palkovics Lászlóéknak egy évig semmit sem lenne szabad megváltoztatnia, mert az eltereli a tanárok figyelmét a gyerekekről, a kormány mégis rendszeresen menet közben változtat a rendszer alapjain. Úgy véli, hogy tanfelügyeletre és ellenőrzésekre sincs szükség, mert a standardoknak a rosszabb tanárok jobban megfelelnek, mint a jó tanárok.

A kormány helyében a 9 osztályos általános iskolát is bevezetné, ami a reformokon átesett Lengyelországban is bevált, így több idő jutna a készségek fejlesztésére. Egyúttal a pszichológus a tankötelezettséget is visszaállítaná 18 éves korra.

A demokráciák gyerekközpontú iskolára törekednek. Nálunk még mindig tantervközpontú az oktatás, hozzátéve, hogy minden diktatúrában tantervközpontú az oktatás - bár azt nem mondta, hogy Magyarország is az lenne. A jelenlegi rendszerünkben szerinte Pablo Picassót ma értelmi fogyatékosnak nyilvánítanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni.

Finnországi hétköznapok.
espoo.fi

Külföldi tapasztalatai alapján azt mondta, ha egy gyerekkel gond van, akkor a tanára mellett egy vagy két asszisztensnek kellene foglalkoznia vele. Napjainkban ehelyett papírokért küldözgetik a gyereket és a szülőket mindenhova, hogy egy szakszolgálat mondja ki róla, hogy problémás. Az ideális rendszerhez azonban több pénz kellene, hogy asszisztenseket tudjanak foglalkoztatni a tanárok mellett.

A tanárképzésben is jó műhelyeket találni már itthon is, ám hiábavaló, ha az oktatási rendszer nem fogadja be az új módszereket és új tudományos eredményeket. Emiatt úgy gondolja, hogy a szülők egyelőre úgy cselekszenek jól, ha keressenek alternatív iskolát vagy magántanulóvá teszik a gyereküket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.