Vekerdy Tamás szerint inkább alternatív iskolába járassák a gyerekeket a szülők

Az ismert oktatási szakértő szerint is a kormány reakciója a felcsúti kisvasútra emlékeztet, amelyet a kritikák ellenére inkább meghosszabbítanak. Így jön el a teljes államosítás, valamint a Klik is tovább él, ha tetszik, ha nem.

  • Eduline
Stiller Ákos

Vekerdy Tamás szerint napjainkban bár sokkal többet tudunk a gyerekekről, a gondolkodásukról, érzelmi világukról, ennek ellenére sokkal kisebb arányban hasznosítjuk, mint a múlt század elején - mondta az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában hétfő este. Példaként említette, hogy bár tudjuk, hogy a kamaszkor csúcspontján nem szabadna felvételikkel megterhelni a gyerekeket, hazánkban mégis ezt csináljuk.

Alig kezdődött el a suli, máris túlterheltek a diákok

Személyesen egyetlen alkalommal kérték ki a véleményét a tanári tiltakozások során, ekkor Palkovics László államtitkár kérte, hogy vegyen részt a Köznevelés kerekasztal munkájában, de nem volt lehetősége elmenni. Többet nem is hívták, de Vekerdy hozzátette, hogy a kerekasztalra nem is menne az ott ülők miatt, kizárólag másfajta egyeztetésekre. Úgy vélte, hogy nem kell annyi vélemény, mert a miskolci és a budapesti tanárok remekül elmondták, hogy mi a problémájuk az oktatással.

A kormányzati lépések közül az egyetlen pozitívum amit kiemelt, hogy egyáltalán szóba álltak a tiltakozókkal, de az azután történtekről nem így vélekedik. „Nem tetszik nektek az állami iskoláztatás? Akkor semmi nem marad az önkormányzatoknál, akkor minden állami lesz.”- érzékeltette Vekerdy a kormány hozzáállását, így a Klik 57 kis Klikre bontása is a felcsúti kisvasútra emlékezteti, amelyet csak azért is hosszabbra építettek, mert tiltakoztak ellene.

Stiller Ákos

Úgy véli, hogy Palkovics Lászlóéknak egy évig semmit sem lenne szabad megváltoztatnia, mert az eltereli a tanárok figyelmét a gyerekekről, a kormány mégis rendszeresen menet közben változtat a rendszer alapjain. Úgy véli, hogy tanfelügyeletre és ellenőrzésekre sincs szükség, mert a standardoknak a rosszabb tanárok jobban megfelelnek, mint a jó tanárok.

A kormány helyében a 9 osztályos általános iskolát is bevezetné, ami a reformokon átesett Lengyelországban is bevált, így több idő jutna a készségek fejlesztésére. Egyúttal a pszichológus a tankötelezettséget is visszaállítaná 18 éves korra.

A demokráciák gyerekközpontú iskolára törekednek. Nálunk még mindig tantervközpontú az oktatás, hozzátéve, hogy minden diktatúrában tantervközpontú az oktatás - bár azt nem mondta, hogy Magyarország is az lenne. A jelenlegi rendszerünkben szerinte Pablo Picassót ma értelmi fogyatékosnak nyilvánítanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni.

Finnországi hétköznapok.
espoo.fi

Külföldi tapasztalatai alapján azt mondta, ha egy gyerekkel gond van, akkor a tanára mellett egy vagy két asszisztensnek kellene foglalkoznia vele. Napjainkban ehelyett papírokért küldözgetik a gyereket és a szülőket mindenhova, hogy egy szakszolgálat mondja ki róla, hogy problémás. Az ideális rendszerhez azonban több pénz kellene, hogy asszisztenseket tudjanak foglalkoztatni a tanárok mellett.

A tanárképzésben is jó műhelyeket találni már itthon is, ám hiábavaló, ha az oktatási rendszer nem fogadja be az új módszereket és új tudományos eredményeket. Emiatt úgy gondolja, hogy a szülők egyelőre úgy cselekszenek jól, ha keressenek alternatív iskolát vagy magántanulóvá teszik a gyereküket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.