Vekerdy Tamás szerint inkább alternatív iskolába járassák a gyerekeket a szülők

Az ismert oktatási szakértő szerint is a kormány reakciója a felcsúti kisvasútra emlékeztet, amelyet a kritikák ellenére inkább meghosszabbítanak. Így jön el a teljes államosítás, valamint a Klik is tovább él, ha tetszik, ha nem.

  • Eduline
Stiller Ákos

Vekerdy Tamás szerint napjainkban bár sokkal többet tudunk a gyerekekről, a gondolkodásukról, érzelmi világukról, ennek ellenére sokkal kisebb arányban hasznosítjuk, mint a múlt század elején - mondta az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában hétfő este. Példaként említette, hogy bár tudjuk, hogy a kamaszkor csúcspontján nem szabadna felvételikkel megterhelni a gyerekeket, hazánkban mégis ezt csináljuk.

Személyesen egyetlen alkalommal kérték ki a véleményét a tanári tiltakozások során, ekkor Palkovics László államtitkár kérte, hogy vegyen részt a Köznevelés kerekasztal munkájában, de nem volt lehetősége elmenni. Többet nem is hívták, de Vekerdy hozzátette, hogy a kerekasztalra nem is menne az ott ülők miatt, kizárólag másfajta egyeztetésekre. Úgy vélte, hogy nem kell annyi vélemény, mert a miskolci és a budapesti tanárok remekül elmondták, hogy mi a problémájuk az oktatással.

A kormányzati lépések közül az egyetlen pozitívum amit kiemelt, hogy egyáltalán szóba álltak a tiltakozókkal, de az azután történtekről nem így vélekedik. „Nem tetszik nektek az állami iskoláztatás? Akkor semmi nem marad az önkormányzatoknál, akkor minden állami lesz.”- érzékeltette Vekerdy a kormány hozzáállását, így a Klik 57 kis Klikre bontása is a felcsúti kisvasútra emlékezteti, amelyet csak azért is hosszabbra építettek, mert tiltakoztak ellene.

Stiller Ákos

Úgy véli, hogy Palkovics Lászlóéknak egy évig semmit sem lenne szabad megváltoztatnia, mert az eltereli a tanárok figyelmét a gyerekekről, a kormány mégis rendszeresen menet közben változtat a rendszer alapjain. Úgy véli, hogy tanfelügyeletre és ellenőrzésekre sincs szükség, mert a standardoknak a rosszabb tanárok jobban megfelelnek, mint a jó tanárok.

A kormány helyében a 9 osztályos általános iskolát is bevezetné, ami a reformokon átesett Lengyelországban is bevált, így több idő jutna a készségek fejlesztésére. Egyúttal a pszichológus a tankötelezettséget is visszaállítaná 18 éves korra.

A demokráciák gyerekközpontú iskolára törekednek. Nálunk még mindig tantervközpontú az oktatás, hozzátéve, hogy minden diktatúrában tantervközpontú az oktatás - bár azt nem mondta, hogy Magyarország is az lenne. A jelenlegi rendszerünkben szerinte Pablo Picassót ma értelmi fogyatékosnak nyilvánítanák, mert későn tanult meg olvasni és számolni.

Finnországi hétköznapok.
espoo.fi

Külföldi tapasztalatai alapján azt mondta, ha egy gyerekkel gond van, akkor a tanára mellett egy vagy két asszisztensnek kellene foglalkoznia vele. Napjainkban ehelyett papírokért küldözgetik a gyereket és a szülőket mindenhova, hogy egy szakszolgálat mondja ki róla, hogy problémás. Az ideális rendszerhez azonban több pénz kellene, hogy asszisztenseket tudjanak foglalkoztatni a tanárok mellett.

A tanárképzésben is jó műhelyeket találni már itthon is, ám hiábavaló, ha az oktatási rendszer nem fogadja be az új módszereket és új tudományos eredményeket. Emiatt úgy gondolja, hogy a szülők egyelőre úgy cselekszenek jól, ha keressenek alternatív iskolát vagy magántanulóvá teszik a gyereküket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.