"Véget ért a tanév, ennél jobb hírünk nincs"

Akár oktatási órák megtartása is veszélybe kerülhet a 62 éves korban történő kötelező nyugdíjazás révén a Pedagógusok...

  • MTI

Akár oktatási órák megtartása is veszélybe kerülhet a 62 éves korban történő kötelező nyugdíjazás révén a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint, amely sürgeti az ezzel kapcsolatos, és egyéb, a szférát érintő információk tisztázását.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter június 14-én, a 2013-as költségvetés kapcsán beszélt arról, hogy az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe, s a 62 év felettiekre a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást, így 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya, amiből mintegy 20 milliárd forintos megtakarítás várható. A kormányszóvivő később közölte, további tárgyalásokon dől el, hogy a közszféra mely szegmenseire és milyen módon lesz érvényes a 62 éves nyugdíjkorhatár feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése. 

Mendrey László, a PDSZ elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, egymásnak ellentmondó információk jelentek meg a témában, mást mond a nemzetgazdasági miniszter és mást az oktatási államtitkár. Sürgető lenne ezt a kommunikációs zavart elhárítani - jegyezte meg.

Az érdekvédő a közelmúltban zárult tanévet értékelve kitért arra: lassan egy éve dúl számháború arról, az életpályamodell életbe léptetése pontosan mennyibe kerül és a mai napig nem kaptak választ arra sem, hogy hány pedagógussal számolnak az induláskor. Ez sem a köznevelési törvényből, sem a Nemzeti alaptantervből nem olvasható ki - mutatott rá, hozzátéve: azt sem tudni, pontosan hány pedagógus van a pályán, 120-150 ezer közötti számról hallani. Hány intézményt, tagozatot vonnak össze, hány pedagógus kerül az utcára? - sorolta kérdéseit.

Megjegyezte: az oktatási bizottság hétfői ülésén fél óra alatt három szám is elhangzott az életpályamodell költségeiről, és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egy interjúban arról beszélt, több mint 10 milliárd forint áll jövő évben e célra rendelkezésre. Ez azonban csak töredéke a szükséges összegnek - jegyezte meg a szakszervezeti vezető. 

Jelezte, nem érteti, hogy miért van szükség a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozására, miért kell erre több száz millió forintot költeni. Utalva arra, a kormány azzal indokolja a létrehozását, hogy így egységesíteni tudja a közoktatás színvonalát az egész országban, azt mondta: ez a vágyott cél nem más, mint utópia.

Mendrey László szerint tragikomikus, ami a felsőoktatási keretszámok ügyében történt, egy "elkapkodott, jellemzően forráskivonást célzó, rosszul kommunikált folyamat" végén járnak. A diákok és szüleik joggal várják, hogy az illetékesek magyarázattal szolgáljanak - mondta.

"Véget ért a tanév, ennél jobb hírünk nincs" - fűzte hozzá, kiemelve, hogy az egyeztetésekre - amelyek eddig elmaradtak - ugyanakkor készen állnak, ismét kezet nyújtanak az oktatási államtitkárság felé.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.