Elutasítja a szakszervezet a tanárok etikai kódexét

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Országos Választmánya egyhangú szavazással elutasította a Nemzeti Pedagógus Kar által kidolgozott etikaikódex-tervezetet, és erre kéri a közoktatásban dolgozó más szakmai és szakmai-érdekvédelmi szervezeteket is.

  • MTI
"Önálló értékrend nélküli, iránymutatásra szoruló végrehajtó vazallusok'' lesznek a tanárokból?
Shutterstock

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete állásfoglalása szerint - amelyet kedden küldtek el az MTI-nek - a PDSZ kategorikusan elutasítja a Nemzeti Pedagógus Kar "kormány által kierőszakolt létrehozásának ötletét". A 2014 kora nyarán megalakult szervezetet és az általa összeállított etikai kódexet illegitimnek tekintik, mert nem tudja maga mögött a pedagógustársadalom túlnyomó többségének támogatását - írták.

Megítélésük szerint "a nemzeti köznevelési törvény által oktrojált" Nemzeti Pedagógus Kar tevékenysége sokkal inkább "a hatalom kiszolgálásának eszköze, mint a közoktatás válságának leküzdéséért dolgozó szervezet".

A PDSZ úgy látja, a közoktatás szakmai, jogi, erkölcsi környezetének meghatározására jogszabályok vannak, és értelmetlen ezek duplikálása, hiszen a törvények lefedik a kódex által feldolgozott területet. A vitára bocsátott dokumentum tele van tetszőlegesen értelmezhető kifejezésekkel, meghatározásokkal, a személyes szabadságjogokba ütköző követelményekkel és más olyan megfogalmazásokkal, amelyek teljesítése életidegen a 21. században - fogalmaztak.

Hangsúlyozták: a kódex szellemisége a pedagógust "önálló értékrend nélküli, iránymutatásra szoruló végrehajtó vazallusnak tekinti", ami szemben áll azzal, akit alkotó értelmiséginek neveznek, és aki nélkül "nincs kilábalás a közoktatás mély válságából". A PDSZ szerint a közoktatás problémáinak megoldásához nincs szükség etikai kódexre, sokkal inkább alkalmas erre - a közoktatásban érintettek által létrehozandó - oktatáspolitikai kerekasztal, amelynek megalakítása elodázhatatlan.

Ahogy korábban megírtuk, a Nemzeti Pedagógus Kar által készített kódexet a szervezet honlapján bocsátották szakmai vitára, a végleges verzió szeptemberben készülhet el. A kódexben a tanárok megjelenését és magánéletét is szabályoznák. Azt, hogy mi háborította fel a legjobban a tanárokat, itt olvashatjátok el.

A 2015/2016-os tanév diákokat érintő változásairól itt találjátok cikkünket, azt pedig, hogy mi vár a tanárokra, itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.