Akár 100 éves korukig és 40 különböző helyen is dolgozhatnak majd a mostani gyerekek. Ezt állítja Rohit Talwar jövőkutató. A megváltozott munkaerő-piaci helyzetre viszont fel kellene készíteni őket, ehhez pedig az oktatásnak is változnia kellene.
Rohit Talwar cégeknek segít felbecsülni, hogy fog kinézni a világ a következő 5-50 évben. Most oktatási vezetőkkel beszélgetett arról, milyen világra érdemes felkészíteni a gyerekeket. Talwar szerint a vezető döntéshozóknak tisztában kell lenniük vele, hogy az oktatási rendszernek folyamatosan változnia kell, hogy lépést tarthasson a megváltozó körülményekkel.
Talwar úgy látja, hogy növekszik a születéskor várható élettartam, de ezzel párhuzamosan a robotizálás és az egyre fejlettebb szoftverek aránya is. Emiatt a mostanában született gyerekek munkája a jövőben várhatóan sokban különbözni fog attól, amit ma ismerünk - írta az Index.
A kutatások szerint a ma létező munkahelyek 30-80 százaléka a következő 10-20 évben teljesen eltűnhet az automatizálás miatt. Ez legalább akkora törést hozhat a munkaerőpiacon, mint az ipari forradalomé.
Talwar a sharing economy, az erőforrás-megosztásra alapuló gazdaság előnyeit is elmagyarázta. „Lehet, hogy nappal részmunkaidős sofőrként dolgozol az Ubernek, az Airbnb-n béreled ki a hálószobádat, és az Amazonnak adod ki a szekrényed, ha nem éppen nekik végzel kiszállítást, vagy tárolod a csomagküldő drónjaikat. [...] A sharing economy megoldásai egyre elterjedtebbé válnak. Gondolkodnunk kell ezen, és ki kell találnunk, milyen képességekre lesz szükségünk, hogy az emberek továbbra is munkaképesek maradjanak” – mondta Talwar.
Mivel a munkakörök és foglalkozások teljesen át fognak alakulni, illetve megnő a várható életkor is, Talwar elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyereknek akár 40 különböző munkahelye lehet, 10 különböző pályán, és akár 100 éves korukig dolgozhatnak. Viszont fontos lenne kitalálni, hogyan készítsék fel erre a diákokat, már gyerekkoruktól fogva.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
