Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Akár 100 éves korukig és 40 különböző helyen is dolgozhatnak majd a mostani gyerekek. Ezt állítja Rohit Talwar jövőkutató. A megváltozott munkaerő-piaci helyzetre viszont fel kellene készíteni őket, ehhez pedig az oktatásnak is változnia kellene.

Rohit Talwar cégeknek segít felbecsülni, hogy fog kinézni a világ a következő 5-50 évben. Most oktatási vezetőkkel beszélgetett arról, milyen világra érdemes felkészíteni a gyerekeket. Talwar szerint a vezető döntéshozóknak tisztában kell lenniük vele, hogy az oktatási rendszernek folyamatosan változnia kell, hogy lépést tarthasson a megváltozó körülményekkel.
Talwar úgy látja, hogy növekszik a születéskor várható élettartam, de ezzel párhuzamosan a robotizálás és az egyre fejlettebb szoftverek aránya is. Emiatt a mostanában született gyerekek munkája a jövőben várhatóan sokban különbözni fog attól, amit ma ismerünk - írta az Index.
A kutatások szerint a ma létező munkahelyek 30-80 százaléka a következő 10-20 évben teljesen eltűnhet az automatizálás miatt. Ez legalább akkora törést hozhat a munkaerőpiacon, mint az ipari forradalomé.
Talwar a sharing economy, az erőforrás-megosztásra alapuló gazdaság előnyeit is elmagyarázta. „Lehet, hogy nappal részmunkaidős sofőrként dolgozol az Ubernek, az Airbnb-n béreled ki a hálószobádat, és az Amazonnak adod ki a szekrényed, ha nem éppen nekik végzel kiszállítást, vagy tárolod a csomagküldő drónjaikat. [...] A sharing economy megoldásai egyre elterjedtebbé válnak. Gondolkodnunk kell ezen, és ki kell találnunk, milyen képességekre lesz szükségünk, hogy az emberek továbbra is munkaképesek maradjanak” – mondta Talwar.
Mivel a munkakörök és foglalkozások teljesen át fognak alakulni, illetve megnő a várható életkor is, Talwar elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyereknek akár 40 különböző munkahelye lehet, 10 különböző pályán, és akár 100 éves korukig dolgozhatnak. Viszont fontos lenne kitalálni, hogyan készítsék fel erre a diákokat, már gyerekkoruktól fogva.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.