Változik a munka világa, változnia kellene az oktatásnak is

Akár 100 éves korukig és 40 különböző helyen is dolgozhatnak majd a mostani gyerekek. Ezt állítja Rohit Talwar jövőkutató. A megváltozott munkaerő-piaci helyzetre viszont fel kellene készíteni őket, ehhez pedig az oktatásnak is változnia kellene.

  • Eduline
Shutterstock

Rohit Talwar cégeknek segít felbecsülni, hogy fog kinézni a világ a következő 5-50 évben. Most oktatási vezetőkkel beszélgetett arról, milyen világra érdemes felkészíteni a gyerekeket. Talwar szerint a vezető döntéshozóknak tisztában kell lenniük vele, hogy az oktatási rendszernek folyamatosan változnia kell, hogy lépést tarthasson a megváltozó körülményekkel.

Talwar úgy látja, hogy növekszik a születéskor várható élettartam, de ezzel párhuzamosan a robotizálás és az egyre fejlettebb szoftverek aránya is. Emiatt a mostanában született gyerekek munkája a jövőben várhatóan sokban különbözni fog attól, amit ma ismerünk - írta az Index.

A kutatások szerint a ma létező munkahelyek 30-80 százaléka a következő 10-20 évben teljesen eltűnhet az automatizálás miatt. Ez legalább akkora törést hozhat a munkaerőpiacon, mint az ipari forradalomé.

Talwar a sharing economy, az erőforrás-megosztásra alapuló gazdaság előnyeit is elmagyarázta. „Lehet, hogy nappal részmunkaidős sofőrként dolgozol az Ubernek, az Airbnb-n béreled ki a hálószobádat, és az Amazonnak adod ki a szekrényed, ha nem éppen nekik végzel kiszállítást, vagy tárolod a csomagküldő drónjaikat. [...] A sharing economy megoldásai egyre elterjedtebbé válnak. Gondolkodnunk kell ezen, és ki kell találnunk, milyen képességekre lesz szükségünk, hogy az emberek továbbra is munkaképesek maradjanak” – mondta Talwar.

Mivel a munkakörök és foglalkozások teljesen át fognak alakulni, illetve megnő a várható életkor is, Talwar elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyereknek akár 40 különböző munkahelye lehet, 10 különböző pályán, és akár 100 éves korukig dolgozhatnak. Viszont fontos lenne kitalálni, hogyan készítsék fel erre a diákokat, már gyerekkoruktól fogva.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.