Nagyon kiakadt az ELTE egyik tanszéke a véres utcai zavargásokat vizionáló újságírón

"Őszintén szólva nem értjük, mi szükség volt egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írás megjelentetésére" - így reagált a Mediaworks publicistájának múlt heti írására az ELTE Finnugor Tanszéke.

  • Eduline
espoo.fi

Múlt pénteken jelent meg Szakács Árpád, a Mediaworks publicistájának írása, amely azt sulykolta a vidéki olvasóknak - mindenféle hivatkozás nélkül -, hogy „a finn gyerekek állítólag nagyon boldogok, ebbéli örömük kifejezésére templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében.”

A 444.hu kiszúrta, hogy az ELTE Finnugor Tanszéke a Facebookon szólt hozzá a cikkhez. „Őszintén szólva nem értjük, mi szükség volt egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írás megjelentetésére az ország több vidéki hírportálján, ráadásul a független Finnország ünnepének előtt néhány nappal. Viszont szeretnénk kijelenteni a nyilvánvalót: nem, Finnországban nem gyújtogatnak katedrálisokat és nem rendeznek tömegmészárlásokat az iskolás gyerekek” - írják.

Hozzáteszik azt is, hogy „a finn iskolarendszer mind a PISA felmérések, mind a legismertebb felsőoktatási rangsorok alapján komoly eredményeket ért el.”

Ezért olyan jók a finn iskolák: ezeket a módszereket itthon is használni lehetne

Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hétévnyi különbség van? Erre a kérdésre kereste a választ Pekka Peura finn tanár, aki saját oktatási módszert dolgozott ki. A finnek is meglepődtek azon, hogy mennyire elől végeztek a Pisa-felmérésben, szerintük ugyanis a finn oktatási rendszerben sok minden rossz, és van még hova fejlődniük.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu