"Őszintén szólva nem értjük, mi szükség volt egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írás megjelentetésére" - így reagált a Mediaworks publicistájának múlt heti írására az ELTE Finnugor Tanszéke.
Múlt pénteken jelent meg Szakács Árpád, a Mediaworks publicistájának írása, amely azt sulykolta a vidéki olvasóknak - mindenféle hivatkozás nélkül -, hogy „a finn gyerekek állítólag nagyon boldogok, ebbéli örömük kifejezésére templomokat, katedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provokálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében.”
A 444.hu kiszúrta, hogy az ELTE Finnugor Tanszéke a Facebookon szólt hozzá a cikkhez. „Őszintén szólva nem értjük, mi szükség volt egy ilyen lejárató hangvételű, a tényeket teljesen figyelmen kívül hagyó írás megjelentetésére az ország több vidéki hírportálján, ráadásul a független Finnország ünnepének előtt néhány nappal. Viszont szeretnénk kijelenteni a nyilvánvalót: nem, Finnországban nem gyújtogatnak katedrálisokat és nem rendeznek tömegmészárlásokat az iskolás gyerekek” - írják.
Hozzáteszik azt is, hogy „a finn iskolarendszer mind a PISA felmérések, mind a legismertebb felsőoktatási rangsorok alapján komoly eredményeket ért el.”
Ezért olyan jók a finn iskolák: ezeket a módszereket itthon is használni lehetne
Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hétévnyi különbség van? Erre a kérdésre kereste a választ Pekka Peura finn tanár, aki saját oktatási módszert dolgozott ki. A finnek is meglepődtek azon, hogy mennyire elől végeztek a Pisa-felmérésben, szerintük ugyanis a finn oktatási rendszerben sok minden rossz, és van még hova fejlődniük.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
