Üzent a PDSZ-nek a minisztérium: semmin nem változtatnak

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) nyilatkozata ellenére...

  • MTI
Hoffmann Rózsa a Pedagógusok Szakszervezeténél, egy korábbi egyeztetésen. Nem változtatnak a tárgyalási stratégián
MTI Fotó: Kovács Attila

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) nyilatkozata ellenére sem változtat tárgyalási stratégiáján - közölte az oktatási államtitkárság kedden az MTI-vel.

A PDSZ elnöke a nap folyamán tartott sajtótájékoztatón azt mondta: reméli, hogy nem kell megbontania a sztrájkbizottság egységét, de ha a pénteki tárgyalásokon nem tapasztal elmozdulást a kormányzat részéről, a tömörülés kész akár önállóan is sztrájkot hirdetni. Mendrey László úgy fogalmazott: "elmentek a falig", és a pedagógusok nehezen viselik a kialakult helyzetet. Utalt arra, hogy továbbra sincs bírósági döntés a sztrájk esetén még elégséges szolgáltatásokról, és a sztrájkbizottság sem döntött még arról, hogy legyen-e munkabeszüntetés. Megjegyezte: érdekeltek az együttműködésben, hiszen az erejüket együtt tudják megmutatni.

A szaktárca oktatási államtitkársága az elhangzottakra reagálva kiemelte: a minisztérium a pedagógus-szakszervezetekkel folytatott egyeztetések során mindvégig a megállapodásra törekedett. Tárgyalási stratégiáján a PDSZ nyilatkozata ellenére sem változtat, hiszen a gyermekek, a szülők és a pedagógusok közös érdeke, hogy az iskolai munkát a nyugalom, a biztonság jellemezze - rögzítették.

Megjegyezték: egy tárgyalássorozat közepén egyik fél részéről sem elegáns végeredményt hirdetni, a PDSZ magatartása azt sugallja, hogy a 3533-as taglétszámú, nem reprezentatív érdekvédelmi szervezet célja a sztrájk, nem pedig a megegyezés. A tárca képviselői továbbra is bíznak benne, hogy a PDSZ a tárgyalásokon részt vevő másik három érdekképviselethez hasonlóan ugyancsak a megállapodásban érdekelt, nem pedig a politikai hisztériakeltésben - írták.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.