Újranyithatják a szülők a falusi iskolákat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra biztatja a kistelepülések élő szülőket, hogy összefogva újranyittathatják a Klikkel az iskolákat.

  • Eduline
Túry Gergely

A MSZOE körüljárta, hogy miként tudják elkerülni a falukban és községekben elő családok, hogy óvodás vagy alsó tagozatos gyermekük órákat utazzon egy másik települsére iskolába vagy óvodába. A Nemzeti köznevelési törvény ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben legalább 8 gyermek számára igénylik a szülők, akkor a Klik köteles megnyitni a településen egy iskolát, hogy megoldják a tanulók helyben tanítását. Egyetlen szempontot azonban kihagytak, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a demográfiai viszonyok felmérése során látható, hogy a következő három évben is 8-8 gyermeket be tudnak iratni az intézményekbe.

Napjainkban az egykori iskolaösszevonások következtében sok kistelepülés iskolabuszokkal oldja meg a gyermekek utaztatását, emiatt előfordul, hogy a kora reggeli órákban már készen kell állnia a családoknak, hogy iskolába vagy óvodába küldjék a gyerekeket, nem ritka, hogy több tíz kilométert is utaznak, mire minden érintett faluból összeszedik a diákokat. A Klik működési nehézségei miatt az is előfordult, hogy nem volt elegendő pénz egy buszszolgáltatás biztosítására (via Index).

A helyi iskolák úranyitásához elegendő bérelni egy olyan épületet, amely megfelel a célnak, vagy "vissza kell venni az előző években indokolatlanul bezárt és eladott régi iskolaépületeket - áll a közleményben.

Keszei Sándor sajtószóvivő tájékoztatása szerint így olyan iskolák jöhetnek létre, ahol a szülők minimális fenntartói feladatokat kaphatnak, az ilyen iskolában nem kérnek pénzt a köznevelési közszolgáltatásokért. Elmondása szerint megtartanák a délután 4-ig tartó iskolában tartózkodás, vagyis az egész napos iskola rendszerét, azonban az időkeretet arra használnák fel, hogy felzárkóztassák a lemaradókat, illetve minden diák mentesülhessen az otthoni házi feladattól. Végeredményben olyan iskolát szeretnének, ahol elkerülhetővé válhatnak a buktatás.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.