Újranyithatják a szülők a falusi iskolákat

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete arra biztatja a kistelepülések élő szülőket, hogy összefogva újranyittathatják a Klikkel az iskolákat.

  • Eduline
Túry Gergely

A MSZOE körüljárta, hogy miként tudják elkerülni a falukban és községekben elő családok, hogy óvodás vagy alsó tagozatos gyermekük órákat utazzon egy másik települsére iskolába vagy óvodába. A Nemzeti köznevelési törvény ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben legalább 8 gyermek számára igénylik a szülők, akkor a Klik köteles megnyitni a településen egy iskolát, hogy megoldják a tanulók helyben tanítását. Egyetlen szempontot azonban kihagytak, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a demográfiai viszonyok felmérése során látható, hogy a következő három évben is 8-8 gyermeket be tudnak iratni az intézményekbe.

Napjainkban az egykori iskolaösszevonások következtében sok kistelepülés iskolabuszokkal oldja meg a gyermekek utaztatását, emiatt előfordul, hogy a kora reggeli órákban már készen kell állnia a családoknak, hogy iskolába vagy óvodába küldjék a gyerekeket, nem ritka, hogy több tíz kilométert is utaznak, mire minden érintett faluból összeszedik a diákokat. A Klik működési nehézségei miatt az is előfordult, hogy nem volt elegendő pénz egy buszszolgáltatás biztosítására (via Index).

A helyi iskolák úranyitásához elegendő bérelni egy olyan épületet, amely megfelel a célnak, vagy "vissza kell venni az előző években indokolatlanul bezárt és eladott régi iskolaépületeket - áll a közleményben.

Keszei Sándor sajtószóvivő tájékoztatása szerint így olyan iskolák jöhetnek létre, ahol a szülők minimális fenntartói feladatokat kaphatnak, az ilyen iskolában nem kérnek pénzt a köznevelési közszolgáltatásokért. Elmondása szerint megtartanák a délután 4-ig tartó iskolában tartózkodás, vagyis az egész napos iskola rendszerét, azonban az időkeretet arra használnák fel, hogy felzárkóztassák a lemaradókat, illetve minden diák mentesülhessen az otthoni házi feladattól. Végeredményben olyan iskolát szeretnének, ahol elkerülhetővé válhatnak a buktatás.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.