Újabb változás jön 2019-től: új alaptanterv alapján tanítanak majd az iskolákban

Márciusra elkészül az új nemzeti alaptanterv (NAT) koncepciója, amelyet következő lépésként társadalmi egyeztetésre bocsát a szaktárca, és amelynek bevezetése a 2019/2020-as tanévben várható - olvasható a Magyar Idők pénteki számában.

  • MTI
Fülöp Máté

Jelenleg a magyar tantervi rendszer háromszintű: a NAT-ból, a kerettantervekből és a pedagógiai program részét képező helyi tantervekből áll.

A lap birtokába került háttéranyag szerint az új NAT egyik legfontosabb feladata, hogy korszerűsítse a korábbi elképzeléseket, irányokat, és megfelelő kereteket biztosítson a versenyképes oktatáshoz.

Újra kell gondolni a kompetenciafejlesztés fogalmát és annak minden elemét: az ismeret, a készség, a képesség, a kimeneti szabályozás fogalmát is.

Az oktatási kormányzat célja, hogy egy olyan koherens szabályozási rendszer jöjjön létre, amely a jelenleginél erőteljesebben épít a pedagógusok szakmai tudására - hívták fel a figyelmet.

Még egy év: 2019-ben jön az új alaptanterv
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István