Levélben fordult az oktatási államtitkárhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a Széll...
Levélben fordult az oktatási államtitkárhoz a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), amely szerint a Széll Kálmán-terv 2.0 közoktatással foglalkozó fejezeteiből aggasztó kép rajzolódik ki a pedagógus életpályamodell bevezetését illetően. Hogyan alakítja át a felsőoktatást a Széll Kálmán-terv 2.0? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A PDSZ honlapján közzétett dokumentumban hivatkoznak arra, hogy a nemzeti köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jét jelöli meg a projekt kezdési időpontjaként. A terv szerint ez csak akkor igaz, ha a makrogazdasági és költségvetési feltételek ezt megalapozzák, azaz nem tartják elképzelhetetlennek ennek elhalasztását. "Ha a körülmények nem adottak, vizsgálandó a 2014. januártól történő bevezetés lehetősége" - idézték, feltéve a kérdést: történt-e ebben a kérdésben bármilyen szinten egyeztetés. Arra is kíváncsi a PDSZ, hogy ebben az esetben csúszik-e a pedagógusok munkaidejének átalakítása is.
A levélben kitértek arra, hogy a tervben új fogalomként jelenik meg a Nemzeti Pedagógus Kar, amelynek minden pedagógus tagja lesz. Kifogásolják ugyanakkor, hogy nem ismert előttük ennek tartalma, feladata, szerepe, az ezzel járó jogok és kötelességek, hiszen erről eddig nem esett szó.
A PDSZ - mint írják - meglehetősen furcsának tartja, hogy a közoktatás meghatározó kérdéseiről a nemzetgazdasági miniszter által ismertetett tervből értesülnek, és választ várnak kérdéseikre a szakállamtitkártól, Hoffmann Rózsától.
Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kedden az m1 Ma reggel című műsorban azt mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy a pedagógus életpályamodell jövő szeptemberben lépjen hatályba.
Hoffmann Rózsa szerint a terv erre vonatkozó passzusa egy "bizonytalan megfogalmazás, egy esélylatolgatás". Mint kiemelte: a Széll Kálmán-terv nem azt írja, hogy kitolják a pedagógus-életpálya bevezetését, hanem azt, hogy ha makrogazdasági mutatók nagyon negatívan alakulnának, akkor "esetleg megfontolandó" hogy 2014. január elsejétől vezessék azt be. Az államtitkár ezt viszont nem tartja jó megoldásnak, mivel a modell bevezetése nem csak a magasabb fizetést, hanem egy másfajta munkaszervezést is jelent, amelyet tanév közben nem lehet meglépni. A kettőnek egyszerre kell indulnia, szeptember elsejétől - szögezte le.
Hoffmann Rózsa azt mondta, ennek érdekében mindent megtesz, továbbá bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt nem százmilliárdos, hanem egy nagyságrenddel kevesebb milliárd forintot igénylő többletet az ország képes lesz előteremteni. Ugyanis - mint fogalmazott - "sok-sok évtizedes adósságot kell pótolni", de ehhez megvan az eltökéltség a kormányban is.
A kormány hétfőn elküldte Brüsszelbe a Széll Kálmán-terv 2.0 programját, amelynek része a konvergenciaprogram és a Nemzeti Reform Program. A terv oktatási fejezete kiemelt célként fogalmazza meg a műszaki és természettudományi képesítések arányának jelentős növelését. Továbbá kitér arra is, hogy 2013-tól új képzési formaként jelenik meg a felsőoktatási szakképzés, amely fontos szerepet játszhat abban, hogy 2020-ig a vállalt célok irányába növeljék a felsőfokú végzettségűek arányát.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A tervek szerint a tárca munkatársai országszerte személyesen keresik fel az iskolákat, hogy közvetlenül ismerjék meg az iskolák mindennapi működését és a helyi problémákat.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Aki tartósan beteg gyereket nevel, pontosan tudja, hogy az igazi teher nem az iskolakezdéskor jelentkezik, hanem az év minden egyes napján. Vélemény.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
