Újabb elismerést kapott a lányok oktatásáért harcoló Malala

Díszpolgári címet adományoz a pakisztáni Malala Juszufzainak a kanadai kormány - közölte szerdán egy kormányilletékes.

  • MTI
MTI / EPA / T. Mughal

Díszpolgári címet adományoz a pakisztáni Malala Juszufzainak a kanadai kormány - közölte szerdán egy kormányilletékes. A díszpolgári cím adományozásával Kanada a tálib elnyomással szemben a lányok, illetve a nők oktatáshoz való jogáért folyó harc nemzetközi jelképévé vált pakisztáni kamaszlány bátorságát kívánja elismerni.

A nevének elhallgatását kérő kormányilletékes szerint ez a lépés tágabb értelemben Kanada külpolitikájának, valamint a szabadság értékeinek és az emberi jogok védelmének a népszerűsítését is szolgálja.

A 16 éves Malala Juszufzai lesz a tizenhatodik, aki ebben a megtiszteltetésben részesül, mások mellett Raoul Wallenberg néhai svéd diplomata, Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök, Aung Szan Szú Kji mianmari ellenzéki politikus és a dalai láma után. Stephen Harper kanadai miniszterelnök szeptember 26-án, New Yorkban találkozott Malala Juszufzaival.

A pakisztáni lány szerepelt az idei Nobel-békedíj jelöltjei között is, amelyet végül a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyert el. Megkapta viszont az Európai Parlament Szaharov-díját.

Juszufzai 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított a BBC urdu nyelvű szolgálatának internetes oldalán arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött, pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, illetve nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Amikor a pakisztáni kormányzat offenzívát indított a Szvát-völgyben a tálibok kifüstölésére, Malala szüleivel együtt elmenekült. 

Tavaly október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolai busszal. Több lövés is eltalálta, fején életveszélyes sérülést szenvedett. Pakisztánban műtötték meg, de utána rögtön Nagy-Britanniába szállították utókezelésre. Ott szerencsésen felgyógyult, jelenleg Birminghamben él és tanul. Újrakezdte a harcot a lányok oktatásáért, és létrehozta a nevét viselő Malala Alapítványt.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.