Díszpolgári címet adományoz a pakisztáni Malala Juszufzainak a kanadai kormány - közölte szerdán egy kormányilletékes.
Díszpolgári címet adományoz a pakisztáni Malala Juszufzainak a kanadai kormány - közölte szerdán egy kormányilletékes. A díszpolgári cím adományozásával Kanada a tálib elnyomással szemben a lányok, illetve a nők oktatáshoz való jogáért folyó harc nemzetközi jelképévé vált pakisztáni kamaszlány bátorságát kívánja elismerni.
A nevének elhallgatását kérő kormányilletékes szerint ez a lépés tágabb értelemben Kanada külpolitikájának, valamint a szabadság értékeinek és az emberi jogok védelmének a népszerűsítését is szolgálja.
A 16 éves Malala Juszufzai lesz a tizenhatodik, aki ebben a megtiszteltetésben részesül, mások mellett Raoul Wallenberg néhai svéd diplomata, Nelson Mandela volt dél-afrikai elnök, Aung Szan Szú Kji mianmari ellenzéki politikus és a dalai láma után. Stephen Harper kanadai miniszterelnök szeptember 26-án, New Yorkban találkozott Malala Juszufzaival.
A pakisztáni lány szerepelt az idei Nobel-békedíj jelöltjei között is, amelyet végül a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) nyert el. Megkapta viszont az Európai Parlament Szaharov-díját.
Juszufzai 11 éves korában vált ismertté, amikor álnéven blogot indított a BBC urdu nyelvű szolgálatának internetes oldalán arról, hogy milyen kislányként a tálibok által ellenőrzött, pakisztáni Szvát-völgyben élni, ahol a szélsőséges iszlamisták a lányoknak, illetve nőknek megtiltották, hogy iskolába járjanak. Amikor a pakisztáni kormányzat offenzívát indított a Szvát-völgyben a tálibok kifüstölésére, Malala szüleivel együtt elmenekült.
Tavaly október 9-én tálib fegyveresek megpróbálták megölni, miközben hazafelé tartott az iskolai busszal. Több lövés is eltalálta, fején életveszélyes sérülést szenvedett. Pakisztánban műtötték meg, de utána rögtön Nagy-Britanniába szállították utókezelésre. Ott szerencsésen felgyógyult, jelenleg Birminghamben él és tanul. Újrakezdte a harcot a lányok oktatásáért, és létrehozta a nevét viselő Malala Alapítványt.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
