Életveszélyes "játék" terjed az általános iskolákban
Övvel, törölközővel fojtogatják egymást, műanyag zacskót húznak a másik fejére – az életveszélyes hóbortnak egyre több...
Eduline
Övvel, törölközővel fojtogatják egymást, műanyag zacskót húznak a másik fejére – az életveszélyes hóbortnak egyre több iskolás hódol az Egyesült Államokban. Egy friss tanulmány szerint 16 diákból egy már "kipróbálta" a fojtogatást.
Több tucat diák halt bele a veszélyes játékba az elmúlt évtizedekben
YouTube
Egy tizenkét éves diák nemrég eszméletét vesztette, amikor egyik osztálytársa tornaóra után viccből egy szatyrot húzott a fejére – számolt be a Huffington Post.
„Nem kaptam levegőt, és hiába próbáltam kiszabadulni, nem tudtam. Hirtelen elsötétült a világ, és elájultam” – mesélte Assante Pettus, a dél-karolinai York Hillben lévő York Preparatory Academy tanulója.
Az adatok szerint 1995 és 2007 között összesen 82 diák halt meg az Egyesült Államokban a durva játék miatt, amely most újra virágkorát éli. A diákok a kábítószer hatásához hasonlítják az oxigénhiányos állapotot, ezért egyre többen próbálják ki. Egy tízéves wisconsini fiú tavaly úgy fulladt meg, hogy a függönyt csavart a nyaka köré.
„Fojtogatás közben megszűnik az agy oxigénellátása, és ha sokáig fennmarad ez az állapot, maradandó károsodást vagy halált okozhat” – magyarázta Thomas Andre igazságügyi orvosszakértő. Planking, balconing, batmanning – a diákok között terjedő életveszélyes őrületekről itt olvashatsz bővebben.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
