A horvátok leginkább az illemtan és a háztartástan tanítását hiányolják az iskolákból egy felmérés szerint.
A horvátok leginkább az illemtan és a háztartástan tanítását hiányolják az iskolákból egy felmérés szerint. Az EduCentar horvát oktatási portál közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, milyen új tantárgyak bevezetését támogatnák a legtöbben az európai uniós csatlakozás után várható oktatási reform során Horvátországban.
A megkérdezettek közül a legtöbben (39 százalék) az illemtant jelölték meg. "Kevesen ismerik az illemszabályokat, és még kevesebben alkalmazzák őket" - indokolta döntését az egyik válaszadó.
"A mai lányok már egy gombot sem tudnak felvarrni" - állította egy másik azok táborából, akik szerint háztartástanra kellene oktatni a gyerekeket. Ezt a tárgyat 22 százalék támogatta.
A gazdasági és pénzügyi tudatosságra való nevelést tartaná a legfontosabbnak a megkérdezettek 17 százaléka. "Aki sikeresen tudja kezelni a személyes pénzügyeit, az nem esik adósságcsapdákba" - magyarázta az egyik válaszadó.
Az üzleti kommunikáció kötelező tantárgyként való bevezetését szorgalmazta 15 százalék. Az egyik válaszadónak tanárként az a tapasztalata, hogy a fiatalok egyáltalán nincsenek felkészülve a munkahelykeresésre, többségük csak a munkaerőpiacra kikerülve szembesül például az önéletrajz-írással. A felmérésben résztvevők 7 százaléka úgy vélekedett, hogy a felsorolt potenciális tantárgyak mindegyikét be kellene iktatni a horvát oktatási rendszerbe.
Évekig kiszorultak az iskolákból, most azonban több civil szervezet is abban bízik, hogy ismét tarthat foglalkozásokat a diákoknak. Arról kérdeztük őket, mi történt velük a korlátozások óta, és mit várnak az új tanévtől.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Idén kevesebb gyerek tért vissza az óvodákba, illetve kezdte meg első óvodai évét, mint tavaly. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint összesen 319 ezer óvodás kezdte meg a 2026/2027-es nevelési évet, csaknem hatezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
