A horvátok leginkább az illemtan és a háztartástan tanítását hiányolják az iskolákból egy felmérés szerint.
A horvátok leginkább az illemtan és a háztartástan tanítását hiányolják az iskolákból egy felmérés szerint. Az EduCentar horvát oktatási portál közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, milyen új tantárgyak bevezetését támogatnák a legtöbben az európai uniós csatlakozás után várható oktatási reform során Horvátországban.
A megkérdezettek közül a legtöbben (39 százalék) az illemtant jelölték meg. "Kevesen ismerik az illemszabályokat, és még kevesebben alkalmazzák őket" - indokolta döntését az egyik válaszadó.
"A mai lányok már egy gombot sem tudnak felvarrni" - állította egy másik azok táborából, akik szerint háztartástanra kellene oktatni a gyerekeket. Ezt a tárgyat 22 százalék támogatta.
A gazdasági és pénzügyi tudatosságra való nevelést tartaná a legfontosabbnak a megkérdezettek 17 százaléka. "Aki sikeresen tudja kezelni a személyes pénzügyeit, az nem esik adósságcsapdákba" - magyarázta az egyik válaszadó.
Az üzleti kommunikáció kötelező tantárgyként való bevezetését szorgalmazta 15 százalék. Az egyik válaszadónak tanárként az a tapasztalata, hogy a fiatalok egyáltalán nincsenek felkészülve a munkahelykeresésre, többségük csak a munkaerőpiacra kikerülve szembesül például az önéletrajz-írással. A felmérésben résztvevők 7 százaléka úgy vélekedett, hogy a felsorolt potenciális tantárgyak mindegyikét be kellene iktatni a horvát oktatási rendszerbe.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
