Furcsa számolási módszerre tanítják a diákokat: íme, a példák

Kiverte a biztosítékot az amerikai szülőknél az az új számolási módszer, amellyel az általános iskolásokat tanítják az oktatási intézmények.

  • Eduline

Az új módszer már évtizedekkel ezelőtt elkezdett terjedni, de csak most került az érdeklődés középpontjába - cikkünket itt olvashatjátok el. A módszer célja az, hogy a diákok ne csupán begyakorolják a különféle matematikai műveleteket, hanem értsék is a helyiérték szerepét, a számok viszonyát.

Például ne azt tanulják meg, hogy ha egy számot tízzel szoroznak meg, akkor a szám végére oda kell írni egy nullát, hanem értsék meg, hogyan lesz a 3-szor 10-ből 30. A módszer első ránézésre elég furcsa - íme, néhány példa.

http://boingboing.net/

Facebook
eagleforum.org
Reddit

Már megjelentek az interneten azok a videók, amelyek elmagyarázzák a módszer lényegét.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.