A szakember elmondása szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, akkor 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával.
Horváth Ádám a kerettanterv bevezetésének szűk keresztmetszetét nem a költségekben látja, mivel elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi tantárgyba is beágyazódni.
Az IVSZ az elkészült tervben többek között azt javasolja, hogy az informatika órák száma a mostani 180-ról több mint háromszorosára, 555-re emelkedjen, ugyanakkor az informatika oktatás sokkal szórakoztatóbb, gyakorlatiasabb és élményalapúbb legyen. Emellett már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a gépírás oktatást, amely Horváth Ádám szerint keresztkompetenciák fejlesztésére is alkalmas és csupán fél év alatt elsajátítható.
A javaslat szerint a jelenlegi gyakorlattal ellentétben már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék az informatika oktatást, az alapkészségek fejlesztését, így például az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait. Ugyanakkor az egyelőre nem eldöntött, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány átmeneti pont lesz, ahol a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni. Amennyiben például a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy a belépés lehetséges ötödik és kilencedik osztályosok számára is, akkor négy éven belül már minden diák az új rendszer szerint tanulhat.
Az oktatási igazgató kiemelte, hogy új kerettanterv kidolgozására már csak azért is szükség volt, mert a legutolsó 1999-ben készült és rendkívül elavult. A most kidolgozott javaslat azonban nem újabb 17 évre szól, hanem 3-4 évente frissíteni kell - mondta.
Horváth Ádám előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy az informatika nemcsak a szakmai képzés megalapozásához szükséges, hanem ahhoz, hogy a diákok a jövőben hatékony tagjai legyenek a társadalomnak. Az Egyesült Királyságban például a középiskola sikeres elvégzéséhez 2014-től követelmény, hogy a végzős diák mobilalkalmazást tudjon fejleszteni.
Szinte kapkodnak a szakemberek után, sokaknak érdemes lehet váltani, vagy elvégezni egy képzést. Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből.
