Új, a digitális kompetenciák fejlesztését támogató informatikai kerettantervet készített az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ), amelyet hamarosan eljuttat az illetékes hatóságoknak - jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ leköszönő oktatási igazgatója egy szerdai háttérbeszélgetésen.
A szakember elmondása szerint amennyiben a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy 2019-ben a Nemzeti alaptanterv (Nat) keretében bevezeti a kerettantervet, akkor 2030-ban végezhet az első olyan évfolyam, amely rendelkezik a jövőbeli munkaerőpiacra lépéshez szükséges összes digitális kompetenciával.
Horváth Ádám a kerettanterv bevezetésének szűk keresztmetszetét nem a költségekben látja, mivel elsősorban az óraszámok növelésére, internetre és a pedagógusok átképzésére van szükség, utóbbi költsége viszont beépíthető akár az uniós fejlesztési projektekbe. A kérdés inkább az, milyen kompromisszumokat kell hozni a kerettanterv beillesztéséhez, például miként tud az informatika a többi tantárgyba is beágyazódni.
Az IVSZ az elkészült tervben többek között azt javasolja, hogy az informatika órák száma a mostani 180-ról több mint háromszorosára, 555-re emelkedjen, ugyanakkor az informatika oktatás sokkal szórakoztatóbb, gyakorlatiasabb és élményalapúbb legyen. Emellett már általános iskola harmadik osztályában kötelezővé tennék a gépírás oktatást, amely Horváth Ádám szerint keresztkompetenciák fejlesztésére is alkalmas és csupán fél év alatt elsajátítható.
A javaslat szerint a jelenlegi gyakorlattal ellentétben már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék az informatika oktatást, az alapkészségek fejlesztését, így például az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait. Ugyanakkor az egyelőre nem eldöntött, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány átmeneti pont lesz, ahol a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni. Amennyiben például a köznevelési kerekasztal úgy dönt, hogy a belépés lehetséges ötödik és kilencedik osztályosok számára is, akkor négy éven belül már minden diák az új rendszer szerint tanulhat.
Az oktatási igazgató kiemelte, hogy új kerettanterv kidolgozására már csak azért is szükség volt, mert a legutolsó 1999-ben készült és rendkívül elavult. A most kidolgozott javaslat azonban nem újabb 17 évre szól, hanem 3-4 évente frissíteni kell - mondta.
Horváth Ádám előadásában felhívta a figyelmet arra is, hogy az informatika nemcsak a szakmai képzés megalapozásához szükséges, hanem ahhoz, hogy a diákok a jövőben hatékony tagjai legyenek a társadalomnak. Az Egyesült Királyságban például a középiskola sikeres elvégzéséhez 2014-től követelmény, hogy a végzős diák mobilalkalmazást tudjon fejleszteni.
Elhúzódó informatikushiányra készülnek a cégek, kapkodnak a szakemberek után
Szinte kapkodnak a szakemberek után, sokaknak érdemes lehet váltani, vagy elvégezni egy képzést. Szoftver- és mobilalkalmazásfejlesztőkből lesz továbbra is a legnagyobb hiány az informatikai munkaerő magyar piacán, ahol a foglalkoztatók egyre komolyabb erőfeszítéseket kell tegyenek az álláshelyek betöltéséért - derült ki a Codecool informatikai szakoktató cég közleményéből.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
