Új és szokatlan tantárgyak az iskolákban?

Vajon milyen tanórákkal gazdagodhatnak a diákok órarendjei, ha az iskolák beleveszik az elfogadott kerettantervi órákat az oktatni kívánt órák közé?

  • Eduline
pixabay

Ezekről a tantárgyakról még biztosan nem hallottatok. Ezeknek a tantárgyaknak, a tantervét már jóváhagyták, így az iskolák a szabad órakeret terhére beilleszthetik az órarendekbe.

Katonai alapismeretek (9–12. évfolyam számára)

A tantárgy alapvetően a hazaszeretet és a "a 14–18 éves korosztály számára segít kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat" választható érettségi tantárgyként. Ennek érdekében például az alábbi tanítási stratégiákat alkalmazza:

-  a hasonlóságok és különbségek bemutatása, azonosítása és kerestetése;

-  a lényeges információk kiemelése és összefoglalása;

-  rendszeres ismétlés és megerősítés;

-  otthoni feladatadás és gyakorlás;

Karate kerettanterv (7-10. évfolyama számára)

Ezen óra céljai, hogy a diákok nem csak egy új mozgásformát ismerhessenek meg, hanem megtanulják az önvédelmi fogásokat és egy komplett életre szóló életmódot alakíthassanak ki.

Újabb változás a tesiórákon: jön a hazafias nevelés

Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.

Képességfejlesztő sakk (1‑4. évfolyam számára)

A diákok ezen óra keretében a tervek szerint az emlékezőképességüket és a szókincsüket is fejleszthetik majd. Azonban a kerettanterv leírásában többek között szerepel, hogy ez a tantárgy képes lehet az állampolgárságra, a demokráciára nevelni, mivel a diák képessé válik egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és ezáltal követi a közösségi hagyományokat.

Tanyapedagógia (5-8. évfolyam számára)

A tanyapedagógia tantárgy tanításának célja, a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – fejlesztése lenne. Az elképzelések szerint a diákok közvetlen tapasztalatot szerezhetnének a vidéki életről, az élelmiszer-előállításról, ember és természet együttműködéséről.

A legtehetségesebb diákokat veszítik el a magyar egyetemek: ők külföldre mennek

A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó. A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.