Ezekről a tantárgyakról még biztosan nem hallottatok. Ezeknek a tantárgyaknak, a tantervét már jóváhagyták, így az iskolák a szabad órakeret terhére beilleszthetik az órarendekbe.
Katonai alapismeretek (9–12. évfolyam számára)
A tantárgy alapvetően a hazaszeretet és a "a 14–18 éves korosztály számára segít kézzelfogható tartalommal megtölteni a hazafiság, a hazaszeretet, a honvédelem fogalmakat" választható érettségi tantárgyként. Ennek érdekében például az alábbi tanítási stratégiákat alkalmazza:
- a hasonlóságok és különbségek bemutatása, azonosítása és kerestetése;
- a lényeges információk kiemelése és összefoglalása;
- rendszeres ismétlés és megerősítés;
- otthoni feladatadás és gyakorlás;
Karate kerettanterv (7-10. évfolyama számára)
Ezen óra céljai, hogy a diákok nem csak egy új mozgásformát ismerhessenek meg, hanem megtanulják az önvédelmi fogásokat és egy komplett életre szóló életmódot alakíthassanak ki.
Hangzatos, de egyelőre nem árulják el, mit jelent. Még idén év végéig módosítani kell a testnevelésórák kerettantervét, hogy megjelenjen benne tantervi szinten a „hazafias és honvédelmi nevelés programja" - erről a Magyar Nemzet ír. Ez a Magyar Közlönyben jelent meg, de nem oktatási rendelkezésként, hanem az idei védelmi felkészítés feladattervében.
Képességfejlesztő sakk (1‑4. évfolyam számára)
A diákok ezen óra keretében a tervek szerint az emlékezőképességüket és a szókincsüket is fejleszthetik majd. Azonban a kerettanterv leírásában többek között szerepel, hogy ez a tantárgy képes lehet az állampolgárságra, a demokráciára nevelni, mivel a diák képessé válik egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és ezáltal követi a közösségi hagyományokat.
Tanyapedagógia (5-8. évfolyam számára)
A tanyapedagógia tantárgy tanításának célja, a kulcskompetenciák – különösen a természettudományos-technikai, valamint a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia – fejlesztése lenne. Az elképzelések szerint a diákok közvetlen tapasztalatot szerezhetnének a vidéki életről, az élelmiszer-előállításról, ember és természet együttműködéséről.
A kompetenciaméréseket követően a legjobb budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei gimnáziumokban töltötték ki a diákok a kérdőívet, így 961 végzős gimnazista válaszaiból kiderült, hogy miért és főként hová mennének szívesen, ha külföldi egyetemekről van szó. A GVI friss kutatásából kiderül, hogy a diákok nagy százaléka a hazai felsőoktatási intézmények mellett megjelöl külfölni intézményeket is.
