Tovább romolhat az oktatás színvonala, ha a kormány terve megvalósul

Legalábbis egy szakmai állásfoglalás szerint elég negatív következményei lesznek annak, ha a Húsvét előtt nyilvánosságra került tervezetet elfogadják.

  • Eduline
Túry Gergely

Mint írtuk, múlt héten jelent meg a kormány honlapján egy tervezett módosító szövege, az érintetteknek pedig mindössze a tavaszi szünet állt rendelkezésre a véleményezéshez.

A módosítás szerint a speciális nevelési igényű gyerekek oktatását ezentúl kevésbé szigorú végzettségi szabályokhoz kötnék. Például az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktathatná olyasvalaki is, aki bár nem angoltanár, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokat rajzra, tesire, infóra, ének-zenére és etikára "sima" szakos tanár is oktathatna.

A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Trencsényi László a Facebookon osztotta meg a társaság véleményét a tervezetről. A véleményezést a társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke, Turcsik Katalin jegyzi.

Azt kérik az Emmitől, hogy az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat minden esetben az erre szakosodott, vagyis a tanulásban akadályozott illetve az értelmileg akadályozott szakon végzett gyógypedagógus lássa el.

A tervezet része az is, hogy ha bizonyos esetekben megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be egy pozíció, akkor meghatározott ideig ilyen képesítéssel nem rendelkező szakembert is lehessen alkalmazni. A szervezet véleménye szerint "a pedagógus-munkakör betöltését továbbra is megfelelő végzettséghez és szakképzettséghez kell kötni. A szakemberhiány megoldását egyéb eszközökkel (pl. juttatások, kedvezmények) kell megoldani". Úgy látják, hogy egy ilyen lépés a pedagógus szakma presztízsének és az oktatás színvonalának további romlását eredményezné.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.