Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Túry Gergely
Mint írtuk, múlt héten jelent meg a kormány honlapján egy tervezett módosító szövege, az érintetteknek pedig mindössze a tavaszi szünet állt rendelkezésre a véleményezéshez.
A módosítás szerint a speciális nevelési igényű gyerekek oktatását ezentúl kevésbé szigorú végzettségi szabályokhoz kötnék. Például az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktathatná olyasvalaki is, aki bár nem angoltanár, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokat rajzra, tesire, infóra, ének-zenére és etikára "sima" szakos tanár is oktathatna.
A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Trencsényi László a Facebookon osztotta meg a társaság véleményét a tervezetről. A véleményezést a társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke, Turcsik Katalin jegyzi.
Azt kérik az Emmitől, hogy az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat minden esetben az erre szakosodott, vagyis a tanulásban akadályozott illetve az értelmileg akadályozott szakon végzett gyógypedagógus lássa el.
A tervezet része az is, hogy ha bizonyos esetekben megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be egy pozíció, akkor meghatározott ideig ilyen képesítéssel nem rendelkező szakembert is lehessen alkalmazni. A szervezet véleménye szerint "a pedagógus-munkakör betöltését továbbra is megfelelő végzettséghez és szakképzettséghez kell kötni. A szakemberhiány megoldását egyéb eszközökkel (pl. juttatások, kedvezmények) kell megoldani". Úgy látják, hogy egy ilyen lépés a pedagógus szakma presztízsének és az oktatás színvonalának további romlását eredményezné.
