Tovább romolhat az oktatás színvonala, ha a kormány terve megvalósul

Legalábbis egy szakmai állásfoglalás szerint elég negatív következményei lesznek annak, ha a Húsvét előtt nyilvánosságra került tervezetet elfogadják.

  • Eduline
Túry Gergely

Mint írtuk, múlt héten jelent meg a kormány honlapján egy tervezett módosító szövege, az érintetteknek pedig mindössze a tavaszi szünet állt rendelkezésre a véleményezéshez.

A módosítás szerint a speciális nevelési igényű gyerekek oktatását ezentúl kevésbé szigorú végzettségi szabályokhoz kötnék. Például az enyhe értelmi fogyatékos tanulókat oktathatná olyasvalaki is, aki bár nem angoltanár, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Enyhe- és középsúlyos értelmi fogyatékos diákokat rajzra, tesire, infóra, ének-zenére és etikára "sima" szakos tanár is oktathatna.

A Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Trencsényi László a Facebookon osztotta meg a társaság véleményét a tervezetről. A véleményezést a társaság Diszlexiás Gyermekek Fejlesztéséért Szakosztályának elnöke, Turcsik Katalin jegyzi.

Azt kérik az Emmitől, hogy az enyhe értelmi fogyatékos és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat minden esetben az erre szakosodott, vagyis a tanulásban akadályozott illetve az értelmileg akadályozott szakon végzett gyógypedagógus lássa el.

A tervezet része az is, hogy ha bizonyos esetekben megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógussal nem tölthető be egy pozíció, akkor meghatározott ideig ilyen képesítéssel nem rendelkező szakembert is lehessen alkalmazni. A szervezet véleménye szerint "a pedagógus-munkakör betöltését továbbra is megfelelő végzettséghez és szakképzettséghez kell kötni. A szakemberhiány megoldását egyéb eszközökkel (pl. juttatások, kedvezmények) kell megoldani". Úgy látják, hogy egy ilyen lépés a pedagógus szakma presztízsének és az oktatás színvonalának további romlását eredményezné.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.