Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű...
Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű írott szövegen - ezt az eredményt mutatta a Tullio De Mauro, a római La Sapienza tudományegyetem nyelvészprofesszora, volt oktatási miniszter által végzett vizsgálat.
Az "alig olvasó" olaszok öt százaléka teljes analfabéta, se olvasni, se írni nem tud. További harminchárom százalék áll "az analfabetizmus küszöbén". Az olaszoknak csak húsz százaléka "mozog jól a hétköznapi társadalmi élet írott és olvasott nyelvében" - szólt De Maurónak az olasz egység 150. évfordulója alkalmából készített vizsgálata. A területi egység sajnos nem vezetett nyelvi fejlődéshez és az írástudás erősödéséhez - emelte ki a tudós olasz sajtóbeszámolók szerint.
De Mauro felmérését az Istat központi statisztikai hivatal is alátámasztotta. Az Istat tavalyi adatai szerint a 6 évestől számított olaszok negyvenöt százalékát teszik ki azok, akik évente legalább egy könyvet olvasnak el. Ez huszonöt millió olasznak felel meg. A legtöbbet a 11-14 éves közöttiek olvasnak (64,7 százalék), utána egyre kevesebbet: a harmincöt év felettieknek csak fele olvas évente legalább egy könyvet.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
