Több tízmillió olasz nem érti, amit olvas

Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű...

  • MTI

Felnőtt vagy gyerek, a hatvanmillió olasz több mint kétharmada nem tudja keresztülrágni magát egy közepes nehézségű írott szövegen - ezt az eredményt mutatta a Tullio De Mauro, a római La Sapienza tudományegyetem nyelvészprofesszora, volt oktatási miniszter által végzett vizsgálat.

Bánkuti András

Az "alig olvasó" olaszok öt százaléka teljes analfabéta, se olvasni, se írni nem tud. További harminchárom százalék áll "az analfabetizmus küszöbén". Az olaszoknak csak húsz százaléka "mozog jól a hétköznapi társadalmi élet írott és olvasott nyelvében" - szólt De Maurónak az olasz egység 150. évfordulója alkalmából készített vizsgálata. A területi egység sajnos nem vezetett nyelvi fejlődéshez és az írástudás erősödéséhez - emelte ki a tudós olasz sajtóbeszámolók szerint.

De Mauro felmérését az Istat központi statisztikai hivatal is alátámasztotta. Az Istat tavalyi adatai szerint a 6 évestől számított olaszok negyvenöt százalékát teszik ki azok, akik évente legalább egy könyvet olvasnak el. Ez huszonöt millió olasznak felel meg. A legtöbbet a 11-14 éves közöttiek olvasnak (64,7 százalék), utána egyre kevesebbet: a harmincöt év felettieknek csak fele olvas évente legalább egy könyvet.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.