A dohányosok száma ugyan csökkent a fiatalok körében, akik viszont szívnak, ők egyre rendszeresebben.
A hohányzásmentes világnap alkalmából Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője elmondta, hogy a dohányzók aránya 2009-ben a férfiak körében 44,3 százalék volt, a nőknél 34,1 százalék, ez 2014-ben csökkent 41,7 százalékra, illetve 28,5 százalékra. Nőtt a nemdohányzók aránya a 13-15 évesek körében is.
Az alkalmi dohányosok aránya a 2012-es 28 százalékról 2013-ra 21 százalékra csökkent, ezzel egy időben ugyanakkor a naponta dohányzó 13-15 évesek aránya 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedett. Az irodavezető aggasztónak nevezte, hogy míg 2012-ben a felmérések eredményei szerint azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett.
Ónodi-Szűcs Zoltán a nemdohányzók védelméről szóló törvényt az utóbbi évek "legnagyobb vívmányaként" említette. A törvény bevezetésekor a kormány által kommunikált legfőbb cél a fiatalok védelme volt a dohányzás ellen, ennek ellenére iskolák mellett is nyíltak trafikok.
| A témában ajánljuk |
| Meglepő összefüggés: mitől függ, hogy tanulási zavaros lesz-e egy diák?A kilencedikesek harmada iszik, dohányzik |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
