Több a rendszeresen dohányzó diák

A dohányosok száma ugyan csökkent a fiatalok körében, akik viszont szívnak, ők egyre rendszeresebben.

  • eduline/mti
AP

A hohányzásmentes világnap alkalmából Pusztai Zsófia, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője elmondta, hogy a dohányzók aránya 2009-ben a férfiak körében 44,3 százalék volt, a nőknél 34,1 százalék, ez 2014-ben csökkent 41,7 százalékra, illetve 28,5 százalékra. Nőtt a nemdohányzók aránya a 13-15 évesek körében is.

Az alkalmi dohányosok aránya a 2012-es 28 százalékról 2013-ra 21 százalékra csökkent, ezzel egy időben ugyanakkor a naponta dohányzó 13-15 évesek aránya 7,5 százalékról 9,5 százalékra emelkedett. Az irodavezető aggasztónak nevezte, hogy míg 2012-ben a felmérések eredményei szerint azon fiatalok közül, akik még soha nem próbálták a dohányzást, 2,9 százalék használt e-cigarettát, 2013-ra ez az arány 4 százalékra emelkedett.

Ónodi-Szűcs Zoltán a nemdohányzók védelméről szóló törvényt az utóbbi évek "legnagyobb vívmányaként" említette. A törvény bevezetésekor a kormány által kommunikált legfőbb cél a fiatalok védelme volt a dohányzás ellen, ennek ellenére iskolák mellett is nyíltak trafikok.

A témában ajánljuk
Meglepő összefüggés: mitől függ, hogy tanulási zavaros lesz-e egy diák?

A kilencedikesek harmada iszik, dohányzik
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.