Rövid távon, viszonylag kevés pénzből megvalósítható, de gesztus értékű kérések sorával fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az új kormányhoz - közölte Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
Szűcs Tamás ismertette: a levelet csütörtökön elküldték Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Varga Mihály pénzügyminiszternek.
A szakszervezeti vezető szerint a 16 tételből álló kéréscsomag első hat pontjának megvalósítása kevés pénzből, esetenként jogszabály-módosítással is megoldható, így alkalmas arra, hogy újraindítsa a "ledermedt egyeztetési folyamatot".
A kérések között szerepel a papír alapú igazolvány és az utazási támogatást igazoló "fecni" helyett a műanyag pedagógusigazolvány; a nyugdíjasokra vonatkozó törvények módosítása, hogy a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával enyhíthessék a pedagógushiányt; valamint a kötelező pedagóguskari tagság eltörlése is.
Marad a papírfecni: ezért nem kapnak rendes igazolványt a pedagógusok
Túl sokba kerülne, ezért nem kapnak plasztikkártyát a pedagógusok. Egyelőre marad a papír. "Ez a megoldás ingyenes a pedagógusok számára. Egy, minden pedagógusnak plasztikkártyát előállító rendszer közel 200 millió forintba kerülne, és a chip leolvasására alkalmas berendezések a kedvezményeket biztosító múzeumok, könyvtárak esetében nem állnak rendelkezésre" - válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Staudt Gábor írásbeli kérdésére.
Szűcs Tamás elmondta, kérik, hogy a béremelés utolsó elemét ne differenciáltan, hanem az alapbérbe építve fizessék ki, és külön kerettel biztosítsák a jutalmazás, differenciálás lehetőségét.
Kitért arra: míg a tankerületekben megemelték az osztályfőnöki pótlékot, a szakképző intézményekben nem, és szeretnék, ha megszűnnének az ilyen és ehhez hasonló megkülönböztetések. Szeretnék továbbá, ha a pedagógusok munkaterhelés-vizsgálatát a statisztikai reprezentatív mintavétel szabályai alapján, a PDSZ bevonásával végeznék. Kérik, hogy vegyék le a pedagógusok válláról a honvédelmi intézkedési tervvel kapcsolatos, szerintük felesleges adminisztratív terheket.
Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
A hosszú távú kérések között korábban már megfogalmazott követelések szerepelnek, mint például, hogy hozzanak létre önálló oktatási tárcát, állítsák vissza a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámokat, számolják el és fizessék ki a többletmunkákat, állítsák vissza a pedagógusok bérének vetítési alapját a mindenkori minimálbér szerint.
Kérik továbbá, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezésekor "vegyék figyelembe a diákok jelenlegi túlterheltségét, a magyar társadalom differenciálódását és készítsenek a már a rendszerben lévők számára átmeneti szabályokat", valamint, hogy "növeljék az állami fenntartású intézmények autonómiáját úgy, hogy azok ne függjenek jobban a tankerületektől, mint a korábbi fenntartóiktól" - tette hozzá Szűcs Tamás.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
