Tizenhat dolgot kér a PDSZ az új minisztertől

Rövid távon, viszonylag kevés pénzből megvalósítható, de gesztus értékű kérések sorával fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az új kormányhoz - közölte Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.

  • MTI
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Szűcs Tamás ismertette: a levelet csütörtökön elküldték Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Varga Mihály  pénzügyminiszternek.

A szakszervezeti vezető szerint a 16 tételből álló kéréscsomag első hat pontjának megvalósítása kevés pénzből, esetenként jogszabály-módosítással is megoldható, így alkalmas arra, hogy újraindítsa a "ledermedt egyeztetési folyamatot".

A kérések között szerepel a papír alapú igazolvány és az utazási támogatást igazoló "fecni" helyett a műanyag pedagógusigazolvány; a nyugdíjasokra vonatkozó törvények módosítása, hogy a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával enyhíthessék a pedagógushiányt; valamint a kötelező pedagóguskari tagság eltörlése is.

Marad a papírfecni: ezért nem kapnak rendes igazolványt a pedagógusok

Túl sokba kerülne, ezért nem kapnak plasztikkártyát a pedagógusok. Egyelőre marad a papír. "Ez a megoldás ingyenes a pedagógusok számára. Egy, minden pedagógusnak plasztikkártyát előállító rendszer közel 200 millió forintba kerülne, és a chip leolvasására alkalmas berendezések a kedvezményeket biztosító múzeumok, könyvtárak esetében nem állnak rendelkezésre" - válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Staudt Gábor írásbeli kérdésére.

Szűcs Tamás elmondta, kérik, hogy a béremelés utolsó elemét ne differenciáltan, hanem az alapbérbe építve fizessék ki, és külön kerettel biztosítsák a jutalmazás, differenciálás lehetőségét.

Kitért arra: míg a tankerületekben megemelték az osztályfőnöki pótlékot, a szakképző intézményekben nem, és szeretnék, ha megszűnnének az ilyen és ehhez hasonló megkülönböztetések. Szeretnék továbbá, ha a pedagógusok munkaterhelés-vizsgálatát a statisztikai reprezentatív mintavétel szabályai alapján, a PDSZ bevonásával végeznék. Kérik, hogy vegyék le a pedagógusok válláról a honvédelmi intézkedési tervvel kapcsolatos, szerintük felesleges adminisztratív terheket.

Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést

Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.

A hosszú távú kérések között korábban már megfogalmazott követelések szerepelnek, mint például, hogy hozzanak létre önálló oktatási tárcát, állítsák vissza a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámokat, számolják el és fizessék ki a többletmunkákat, állítsák vissza a pedagógusok bérének vetítési alapját a mindenkori minimálbér szerint.

Kérik továbbá, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezésekor "vegyék figyelembe a diákok jelenlegi túlterheltségét, a magyar társadalom differenciálódását és készítsenek a már a rendszerben lévők számára átmeneti szabályokat", valamint, hogy "növeljék az állami fenntartású intézmények autonómiáját úgy, hogy azok ne függjenek jobban a tankerületektől, mint a korábbi fenntartóiktól" - tette hozzá Szűcs Tamás.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.