Rövid távon, viszonylag kevés pénzből megvalósítható, de gesztus értékű kérések sorával fordult a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az új kormányhoz - közölte Szűcs Tamás, a PDSZ ügyvezető elnöke pénteki sajtótájékoztatón Budapesten.
Szűcs Tamás ismertette: a levelet csütörtökön elküldték Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének, Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek, valamint Varga Mihály pénzügyminiszternek.
A szakszervezeti vezető szerint a 16 tételből álló kéréscsomag első hat pontjának megvalósítása kevés pénzből, esetenként jogszabály-módosítással is megoldható, így alkalmas arra, hogy újraindítsa a "ledermedt egyeztetési folyamatot".
A kérések között szerepel a papír alapú igazolvány és az utazási támogatást igazoló "fecni" helyett a műanyag pedagógusigazolvány; a nyugdíjasokra vonatkozó törvények módosítása, hogy a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásával enyhíthessék a pedagógushiányt; valamint a kötelező pedagóguskari tagság eltörlése is.
Marad a papírfecni: ezért nem kapnak rendes igazolványt a pedagógusok
Túl sokba kerülne, ezért nem kapnak plasztikkártyát a pedagógusok. Egyelőre marad a papír. "Ez a megoldás ingyenes a pedagógusok számára. Egy, minden pedagógusnak plasztikkártyát előállító rendszer közel 200 millió forintba kerülne, és a chip leolvasására alkalmas berendezések a kedvezményeket biztosító múzeumok, könyvtárak esetében nem állnak rendelkezésre" - válaszolt Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Staudt Gábor írásbeli kérdésére.
Szűcs Tamás elmondta, kérik, hogy a béremelés utolsó elemét ne differenciáltan, hanem az alapbérbe építve fizessék ki, és külön kerettel biztosítsák a jutalmazás, differenciálás lehetőségét.
Kitért arra: míg a tankerületekben megemelték az osztályfőnöki pótlékot, a szakképző intézményekben nem, és szeretnék, ha megszűnnének az ilyen és ehhez hasonló megkülönböztetések. Szeretnék továbbá, ha a pedagógusok munkaterhelés-vizsgálatát a statisztikai reprezentatív mintavétel szabályai alapján, a PDSZ bevonásával végeznék. Kérik, hogy vegyék le a pedagógusok válláról a honvédelmi intézkedési tervvel kapcsolatos, szerintük felesleges adminisztratív terheket.
Ezek a tanárok húzhatnák ki az iskolákat a csávából, mégsem kapnak könnyítést
Meredeken emelkedett az elmúlt években a nyugdíjkorhatárt elérő pedagógusok száma, a távozókat pedig egyre nehezebben tudják pótolni új kollégákkal az álláshirdető oldalakon még két héttel a tanévkezdés után is tanárokat, tanítókat toborzó iskolaigazgatók.
A hosszú távú kérések között korábban már megfogalmazott követelések szerepelnek, mint például, hogy hozzanak létre önálló oktatási tárcát, állítsák vissza a közoktatási törvény szerinti kötelező óraszámokat, számolják el és fizessék ki a többletmunkákat, állítsák vissza a pedagógusok bérének vetítési alapját a mindenkori minimálbér szerint.
Kérik továbbá, hogy a Nemzeti alaptanterv tervezésekor "vegyék figyelembe a diákok jelenlegi túlterheltségét, a magyar társadalom differenciálódását és készítsenek a már a rendszerben lévők számára átmeneti szabályokat", valamint, hogy "növeljék az állami fenntartású intézmények autonómiáját úgy, hogy azok ne függjenek jobban a tankerületektől, mint a korábbi fenntartóiktól" - tette hozzá Szűcs Tamás.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
