"Testi erőt" is alkalmazhatnak a lógós diákokkal szemben a rendőrök

A rendőr nem alkalmazhatna kényszerítő eszközt az iskolakerülő gyerekekkel szemben, de testi erőt igen - erről...

  • MTI

A rendőr nem alkalmazhatna kényszerítő eszközt az iskolakerülő gyerekekkel szemben, de testi erőt igen - erről Magyariné Nagy Edit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt az alkotmányügyi bizottság hétfői ülésén, ahol ellenzéki és kormánypárti képviselők is aggályosnak tartották a belügyi tárca törvénymódosító javaslatát.

A bizottság a rendőrségről szóló törvény módosítását tárgyalta meg, amely többek között azt tartalmazza, hogy ha egy 14 évnél fiatalabb diák nem tudja hitelt érdemlően igazolni, hogy engedéllyel hiányzik a tanításról vagy a kötelező  iskolai foglalkozásról, és nincs vele nagykorú, akkor a rendőr - az iskolával való előzetes egyeztetés után - az igazgatóhoz kísérheti őt. "Hitelt érdemlő igazolást" az iskola, orvos vagy a szülő állíthat ki. 

14 éven aluli gyerekkel szemben semmi olyan kényszerítő eszközt nem alkalmazhat a rendőr, mint például egy bűncselekményen tetten ért felnőtt esetében. "Nyilván itt nem lehet szó semmiféle vegyi eszközről, bilincsről és egyebekről" - jelentette ki a helyettes államtitkár. 

A "bekísérést" úgy határozta meg mint "egyfajta intézkedési lehetőséget", ami nem azt jelenti, hogy a rendőr "verekedést provokáljon egy jó testi felépítésű 13 éves gyerekkel", "de meglegyenek azok az eszközei, akár úgy, hogy testi erőt alkalmaz, tehát megfogja a kezét, és azt mondja, hogy velem jössz". 

Szerinte egy "normálisan" az utcán közlekedő, tömegközlekedési eszközre váró gyereket a rendőr nem feltétlenül állít majd meg, de ha azt látja, hogy "órák óta cselleng a plázában", akkor valószínűleg meg fogja szólítani. Emlékeztetett arra is, hogy a rendőrnek bűnmegelőzési célból most is lehetősége van arra, hogy 14 éven aluli gyereket igazoltasson. A javaslatot végül általános vitára alkalmasnak találta a bizottság kormánypárti többsége.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.