Te tudod, miért korog a gyomrunk? Most eláruljuk

Biztos veletek is volt már olyan, hogy egy dogaírás közben a nagy csendben éppen a ti hasatok kordult meg. Ez roppant kínos tud lenni, ugyanakkor nem nagyon lehet ellene tenni. De vajon miért korog a hasunk?

  • Eduline
pixabay.com

Azt biológiából tuti tanultátok, hogy az ember emésztőrendszere lényegét tekintve egy cső, ami a szájtól a végbélnyílásig tart. Az ételt ebben a csőben az izmok mozgása juttatja előre, ezt perisztaltikának hívják. A gyomorban percenként 3, míg a vékonybélben 12 összehúzódás történik - írta a howstuffworks.com.

Miközben eszünk, az emésztőrendszerbe gázbuborékok is kerülnek – vagy mert levegőt nyelsz, vagy mert emésztés közben keletkezik. A gyomorkorgásért pedig ezek a buborékok a felelősek. Ha tele a hasad, akkor az étel „hangszigetel”, ezért nem hallatszik ki a korgás.

Ezeket is el kell olvasnod

Feltalálók, akiket saját ötletük ölt meg

Magyar is bekerült a világ legszebb könyvtárai közé

Mi van a képen? Már bejárta a világot, te tudod, mi ez?

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Meddig élnéd túl egy koporsóban, ha élve eltemetnének?

A történelem nagy pillanatai sosem látott szemszögből

5 dolog, amit tuti te is rosszul tudtál

De vajon miért folytatódik a perisztaltikus mozgás akkor is, ha nem is ettél? Igazából leáll, mert a szervezet így spórol az energiákkal. Ha a gyomorban lévő receptorok érzékelik, hogy nincs emészteni való, akkor elkezd termelődni egy hormon. Ebből két óra alatt gyűlik össze annyi, hogy az idegrendszer jelezzen az agynak, ideje enni valamit.

Az agy erre visszakapcsolja a perisztaltikus mozgást, ami egyrészt beindítja az éhségérzetet, másrészt a légbuborékok mozgásával a gyomorkorgást, harmadrészt egyfajta nagytakarítást végez az emésztőcsatornában maradt ilyen-olyan maradékok kipucolásával. Ez nagyjából 10-20 percig tart, aztán, ha nem érkezett étel-utánpótlás, újra lekapcsol, és ez a ciklus kb. óránként ismétlődik - ezért érezzük azt, hogy hullámokban tör ránk az éhség, és a hullámok között átmenetileg csillapodik – írta az Index.hu.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.