Biztos veletek is volt már olyan, hogy egy dogaírás közben a nagy csendben éppen a ti hasatok kordult meg. Ez roppant kínos tud lenni, ugyanakkor nem nagyon lehet ellene tenni. De vajon miért korog a hasunk?
Azt biológiából tuti tanultátok, hogy az ember emésztőrendszere lényegét tekintve egy cső, ami a szájtól a végbélnyílásig tart. Az ételt ebben a csőben az izmok mozgása juttatja előre, ezt perisztaltikának hívják. A gyomorban percenként 3, míg a vékonybélben 12 összehúzódás történik - írta a howstuffworks.com.
Miközben eszünk, az emésztőrendszerbe gázbuborékok is kerülnek – vagy mert levegőt nyelsz, vagy mert emésztés közben keletkezik. A gyomorkorgásért pedig ezek a buborékok a felelősek. Ha tele a hasad, akkor az étel „hangszigetel”, ezért nem hallatszik ki a korgás.
De vajon miért folytatódik a perisztaltikus mozgás akkor is, ha nem is ettél? Igazából leáll, mert a szervezet így spórol az energiákkal. Ha a gyomorban lévő receptorok érzékelik, hogy nincs emészteni való, akkor elkezd termelődni egy hormon. Ebből két óra alatt gyűlik össze annyi, hogy az idegrendszer jelezzen az agynak, ideje enni valamit.
Az agy erre visszakapcsolja a perisztaltikus mozgást, ami egyrészt beindítja az éhségérzetet, másrészt a légbuborékok mozgásával a gyomorkorgást, harmadrészt egyfajta nagytakarítást végez az emésztőcsatornában maradt ilyen-olyan maradékok kipucolásával. Ez nagyjából 10-20 percig tart, aztán, ha nem érkezett étel-utánpótlás, újra lekapcsol, és ez a ciklus kb. óránként ismétlődik - ezért érezzük azt, hogy hullámokban tör ránk az éhség, és a hullámok között átmenetileg csillapodik – írta az Index.hu.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
