A gyermeknevelés kultúrájának alacsony szintje, a közös családi programok hiánya, a digitális eszközök túlzott, kontroll nélküli használata, a gyerekek túlterhelése, a tanári módszertan alacsony színvonala - a jelenségek között látszólag nincs szoros összefüggés, mégis úgy tűnik, együttesen beláthatatlan következményekkel járnak a Tanító módszertani folyóirat egyik szerzője szerint.
"Mindannyiunknak ismerős a jelenet, amikor a mázsányi apuka – legyen akár kamionsofőr vagy cégvezető – megjelenik az iskolaudvaron, s többszöri nekifutásra is sikertelenül próbálja rávenni csemetéjét, hogy induljanak haza? Hogy elkényeztetésről és/vagy az egészséges pedagógiai érzék hiányáról van-e szó, nem tudom. Mindenestre a mai szülők nagy részének mintha már sem használható mintája, sem elegendő tudása nem volna a gyereknevelés alapvető kérdéseiről" - olvasható a Tanító cikkében, amelyből a lap Facebook-oldalán tett közzé részleteket.
A cikk szerzője szerint a családdal töltött idő mintha egyre kevesebb közös élményt nyújtana, "s mindinkább csupán annyit jelentene, hogy egymás mellett nyomkodja mindenki a maga kütyüjét, mégsem volna méltányos ezt az egészet a szülők nyakába varrni".
"Általános tévhit a legtöbb családban, hogy egy okostelefonnal kiváltható a laptop, csecsemők nyomkodják anya mobilját, miközben újságíró szakkörön 13-14 éves tanítványaimmal a word alapvető funkcióit vagyok kénytelen megismertetni" - folytatódik a cikk, amely arra is kitér, vajon tényleg csupán igazolhatatlan sztereotípia-e, hogy a magyar iskolások terhei túlzottak.
A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
