A gyermeknevelés kultúrájának alacsony szintje, a közös családi programok hiánya, a digitális eszközök túlzott, kontroll nélküli használata, a gyerekek túlterhelése, a tanári módszertan alacsony színvonala - a jelenségek között látszólag nincs szoros összefüggés, mégis úgy tűnik, együttesen beláthatatlan következményekkel járnak a Tanító módszertani folyóirat egyik szerzője szerint.
"Mindannyiunknak ismerős a jelenet, amikor a mázsányi apuka – legyen akár kamionsofőr vagy cégvezető – megjelenik az iskolaudvaron, s többszöri nekifutásra is sikertelenül próbálja rávenni csemetéjét, hogy induljanak haza? Hogy elkényeztetésről és/vagy az egészséges pedagógiai érzék hiányáról van-e szó, nem tudom. Mindenestre a mai szülők nagy részének mintha már sem használható mintája, sem elegendő tudása nem volna a gyereknevelés alapvető kérdéseiről" - olvasható a Tanító cikkében, amelyből a lap Facebook-oldalán tett közzé részleteket.
A cikk szerzője szerint a családdal töltött idő mintha egyre kevesebb közös élményt nyújtana, "s mindinkább csupán annyit jelentene, hogy egymás mellett nyomkodja mindenki a maga kütyüjét, mégsem volna méltányos ezt az egészet a szülők nyakába varrni".
"Általános tévhit a legtöbb családban, hogy egy okostelefonnal kiváltható a laptop, csecsemők nyomkodják anya mobilját, miközben újságíró szakkörön 13-14 éves tanítványaimmal a word alapvető funkcióit vagyok kénytelen megismertetni" - folytatódik a cikk, amely arra is kitér, vajon tényleg csupán igazolhatatlan sztereotípia-e, hogy a magyar iskolások terhei túlzottak.
A szülők beveszik a süket dumát - öt fontos gondolat Vekerdy Tamástól
Sokan egyetértenek vele, mások megkérdőjelezik azt, amit a magyar iskolarendszerről mond, de az biztos, hogy Vekerdy Tamás pszichológus gondolatai sokakat megmozgatnak. Öt olyan idézetet választottunk ma tőle, amin érdemes elgondolkodni. Véleményeket is várunk kommentben. A szülők beveszik a süket dumát arról, hogy teljesítményelvű világban élünk, ha jót akarsz a gyerekednek, „topmenedzserképzést már az óvodában is!"
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
