Tanárokat fenyegettek meg, iskolákat zártak be Afganisztánban

Több mint száz iskolát zártak be a tálibok fenyegetései miatt a kelet-afganisztáni Logar tartományban - mondta el a helyi oktatásügy vezetője, Abdul Vakíl Kalival szombaton.

  • MTI
pixabay

Mintegy hatvan oktatási intézmény zárta be a kapuit Logar székvárosában, Puli-Alámban, és további mintegy 40 iskola működését függesztették fel a tálibok ellenőrzése alatt álló Mohamad Aga körzetben. A döntés legalább 60 ezer diákot érint. A tálibok a tanárokat fenyegették meg, mert azt akarták elérni, hogy ne folytassák a tanítást. A szélsőségesek úgy vélik, hogy az oktatás megrendíti hatalmukat a térségben.

A felkelők folyamatos támadásai miatt legalább 3,7 millió 7 és 17 év közötti diák oktatása lehetetlenült el Afganisztánban az ENSZ adatai szerint. A déli Hilmend tartományban 123 iskola tíz éve nem nyitott ki, és emiatt 600 ezer diák jövője vált bizonytalanná. Májusban 30 oktatási intézmény zárt be az észak-afganisztáni Tahárban, ami 11 ezer gyerekre van hatással.

Eközben a tálibok szombaton rajtaütöttek két ellenőrző ponton. A nyugati Faráh tartományban 20 katona, a délkeleti Gazni tartományban pedig hat rendőr vesztette életét - mondta el Gulam Szahi Amar tartományi tanácsos.

Megdöbbentő, de ez a dolog hatalmas veszteséget okoz az egész világnak

Évente akár 30 ezer milliárd dolláros (3370 ezer milliárd forint) veszteséget is okozhat a világnak, hogy több mint 130 millió lány nem járhat iskolába - állapította meg a Világbank-csoport friss jelentése. A veszteséget az elmaradt jövedelmek és a kieső termelés alapján kalkulálta a jelentés.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.