Közel 200 iskolában nem volt ma tanítás Szlovákia-szerte, mivel a tanárok megelégelték azt, hogy képtelenek béremelésre bírni a kormányt. A miniszter azt ígérte, hogy ha megnyerik a tavaszi parlamenti választást, több pénzt kapnak az iskolák és a tanárok, de a kormány lépései nem erre utalnak.
2016-tól a tanári bérek 140 eurós emelése, 2017-től pedig újabb 90 euró fizetésemelés; 400 millió eurót az oktatásra, hogy eltűnjenek az intézmények közti különbségek – ezek voltak a mai, szlovákiai pedagógus-sztrájk legfőbb követelései.
A sztrájk persze nem a legjobb elnevezés, ugyanis hivatalosan egészségügyi napot tartottak a pedagógusok. Ez azt jelentette, hogy nagyjából 200 iskolában vagy orvoshoz mentek a tanárok, ezért nem volt tanítás, vagy pedig sportnapot rendeztek a gyerekeknek. Mindezt persze tiltakozásként, mivel a tanárok alacsony bérükre és az oktatásra jutó kevés pénzre panaszkodnak.
Juraj Draxler oktatási miniszter alapvetően egyetért a tanárok követeléseivel, ám korábban azt nyilatkozta, hogy nincs elég pénz a büdzsében azok teljesítésére. Ugyanakkor nemrég tett egy utalást arra, hogy ha ők nyerik meg a márciusi választást, több pénz juthat az oktatásügynek. A szakmai szervezetek azonban szkeptikusak, amire minden okuk meg is van. A bumm.sk a DenníkN hírportálra hivatkozva arról ír, hogy a mostani kabinet döntése alapján jövőre nem több, hanem 200 millió euróval kevesebb jut a területnek.
| A magyar oktatásban is tiltakoznak |
Nem kérnek a PÖCS-ből az elitgimnáziumok igazgatói |
Egy szlovák tanár kezdő fizetése nagyon alacsony más szakmák kezdőbéréhez képest. Nagyjából 590 eurós bér – 182 ezer forint – jár egy kezdő tanárnak a Szlovák Tanári Kamara (SKU) felmérése szerint. Ez az összeg azok fizetésével egyezik meg nagyjából, akik érettségi nélkül találnak állást. Ezzel szemben például a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem végzett hallgatói munkába állásuk második évében már 1158 eurót keresnek átlagosan, de az 1000 eurónál magasabb bér több más egyetem elvégzésével is elérhető.
A tanárok legutóbb november 5-én demonstráltak, akkor az úgynevezett Hosszú orrok találkáján követeltek magasabb béreket. Az eseményen résztvevő 400 pedagógus hosszú műorrokat vett fel, amivel azt akarták jelképezni, hogy a kormány az orruknál fogva vezeti őket.
Draxler akkor válaszolt a tanárok bérkövetelésére, és arra, hogy több pénzt szeretnének a költségvetésből erre a területre. A miniszter irreálisnak nevezte a pedagógusok követelését, gyakorlatilag azzal indokolta az elutasítást, hogy nincs elég pénz.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
