Most lett elegük a szlovák tanároknak: megalázó bért kapnak, ezért sztrájkba léptek

Közel 200 iskolában nem volt ma tanítás Szlovákia-szerte, mivel a tanárok megelégelték azt, hogy képtelenek béremelésre bírni a kormányt. A miniszter azt ígérte, hogy ha megnyerik a tavaszi parlamenti választást, több pénzt kapnak az iskolák és a tanárok, de a kormány lépései nem erre utalnak.

  • Eduline

2016-tól a tanári bérek 140 eurós emelése, 2017-től pedig újabb 90 euró fizetésemelés; 400 millió eurót az oktatásra, hogy eltűnjenek az intézmények közti különbségek – ezek voltak a mai, szlovákiai pedagógus-sztrájk legfőbb követelései.

AFP / Samuel Kubani

A sztrájk persze nem a legjobb elnevezés, ugyanis hivatalosan egészségügyi napot tartottak a pedagógusok. Ez azt jelentette, hogy nagyjából 200 iskolában vagy orvoshoz mentek a tanárok, ezért nem volt tanítás, vagy pedig sportnapot rendeztek a gyerekeknek. Mindezt persze tiltakozásként, mivel a tanárok alacsony bérükre és az oktatásra jutó kevés pénzre panaszkodnak.

Juraj Draxler oktatási miniszter alapvetően egyetért a tanárok követeléseivel, ám korábban azt nyilatkozta, hogy nincs elég pénz a büdzsében azok teljesítésére. Ugyanakkor nemrég tett egy utalást arra, hogy ha ők nyerik meg a márciusi választást, több pénz juthat az oktatásügynek. A szakmai szervezetek azonban szkeptikusak, amire minden okuk meg is van. A bumm.sk a DenníkN hírportálra hivatkozva arról ír, hogy a mostani kabinet döntése alapján jövőre nem több, hanem 200 millió euróval kevesebb jut a területnek.

Egy szlovák tanár kezdő fizetése nagyon alacsony más szakmák kezdőbéréhez képest. Nagyjából 590 eurós bér – 182 ezer forint – jár egy kezdő tanárnak a Szlovák Tanári Kamara (SKU) felmérése szerint. Ez az összeg azok fizetésével egyezik meg nagyjából, akik érettségi nélkül találnak állást. Ezzel szemben például a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem végzett hallgatói munkába állásuk második évében már 1158 eurót keresnek átlagosan, de az 1000 eurónál magasabb bér több más egyetem elvégzésével is elérhető.

A tanárok legutóbb november 5-én demonstráltak, akkor az úgynevezett Hosszú orrok találkáján követeltek magasabb béreket. Az eseményen résztvevő 400 pedagógus hosszú műorrokat vett fel, amivel azt akarták jelképezni, hogy a kormány az orruknál fogva vezeti őket.

Draxler akkor válaszolt a tanárok bérkövetelésére, és arra, hogy több pénzt szeretnének a költségvetésből erre a területre. A miniszter irreálisnak nevezte a pedagógusok követelését, gyakorlatilag azzal indokolta az elutasítást, hogy nincs elég pénz.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.