"Visszautasítjuk" - válaszoltak Rétvári Bencének a tankönyvesek

Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést.

  • Eduline
MIT/Rosta Tibor

Közleményben reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Arató Gergelytől (DK) múlt héten az Emberi Erőforrások Minisztériumához érkezett az írásbeli kérdésére.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár Arató Gergely (DK) országgyűlési képviselő „Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?” című, írásbeli választ igénylő kérdésére adott válaszában olyan kijelentéseket találunk, melyet egyesületünk visszautasít, vagy elfogadhatatlannak tart - írják.

Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?

A kormány szerint a tankönyvellátási rendszer megújításának kiemelt célja volt a minőségi és elérhető árú tankönyvek biztosítása, a rendszer pedig racionális és átlátható. Írásbeli kérdésre válaszolt a minisztérium. "Végképp lenyúlja az állam a tankönyvpiacot?" - érkezett az írásbeli kérdés az Emberi Erőforrások Minisztériumához Arató Gergelytől (DK).

Az egyesület szerint a parlamenti államtitkár a magánkiadókat úgy állítja be, mintha azok a gyerekek érdekei helyett csak a megszerezhető profittal törődnének. Ezért visszautasítják ezt az általánosító kijelentést, főképp azért, mert a nyereséget a kiadók elsősorban az oktatást szolgáló további fejlesztésekre használták fel.

Vitatják továbbá a parlamenti államtitkár azon kijelentését, amely szerint A pedagógusok szabad tankönyvválasztáshoz való joga garantált…”, mert az idei és az elmúlt évek tankönyvrendelési időszakainak tapasztalatai nem ezt mutatják. Számos pedagógus és tankönyvfelelős visszajelzései alapján állítják, hogy a minisztérium vélt elvárásainak mindenáron megfelelni akaró egyes tankerületi munkatársak kizárólag a magánkiadók tankönyveinek megrendelését igyekeznek a legkülönfélébb eszközökkel korlátozni.

Sokatmondó az a tény is, hogy mindezek ellenére az állami kiadású tankönyvek rendelése jelentősen visszaesett, különösen a sokmilliárdos EU-s támogatásból kifejlesztett kísérleti, később újgenerációsnak elkeresztelt tankönyveké - teszik hozzá. Ezeket az úgynevezett újgenerációs tankönyveket 2015-höz képest 2018-ban 31%-kal kevesebben választották. Ez egyértelmű visszajelzés az iskolák részéről, hogy nem elégedettek az állami tankönyvek minőségével, s ezt a szülők egyesületének (Szülői Hang) felmérései is igazolják.

MIT/Rosta Tibor

Rétvári Bence parlamenti államtitkár írásbeli válaszából:

Az új Nemzeti alaptanterv (továbbiakban: Nat) bevezetésével egyidejűleg a tankönyvkiadásért felelős kiadó gondoskodik arról, hogy legyen minden évfolyam minden tantárgyához megfelelő kínálat a tankönyvjegyzéken.”

A TANOSZ számára nem világos, hogy a parlamenti államtitkár mit ért megfelelő kínálaton, továbbá az sem világos, hogy kinek megfelelő. "A tantárgyanként legfeljebb kétféle állami tankönyv, mint választék megfelelő?" - teszik fel a kérdést.

A parlamenti államtitkár szerint ma már 1 millió tanuló – az összes köznevelésben résztvevő diák kb. 85 százaléka – kapja térítésmentesen a tankönyveket”. Az egyesület szerint az államtitkár elfelejtette hozzátenni, hogy a tankönyveket csak könyvtári használatra kapják meg térítésmentesen a tanulók, míg azok korábban a rászorultak tulajdonába kerültek. Az iskolai könyvtárhasználat eddig is ingyenes volt - emelik ki.

A parlamenti államtitkár egyedül azon kijelentése helytálló, mely szerint az állami szerepvállalás erősítése nélkül a nemzetiségi iskolákban tanuló vagy a sajátos nevelési igényű diákok taneszközeinek fejlesztése nem lett volna megvalósítható, ám ezen nincs mit csodálkozni, hiszen ez kifejezetten állami feladat - írják. Eddig ezt a nem túl hálás feladatot azért vállalták magukra a „profitéhes” magánkiadók, mert az állam a tankönyvkiadásba történő beavatkozásakor egészen máig magára hagyta ezeket a területeket.

Nagyon furcsa részletet találtak a tizenegyedikesek történelemkönyvében

Elfogadható és eredményes lehet-e, ha az egyéni szabadság "némi korlátozásával" és "egy kis kegyetlenséggel" veszi rá az állam a cigány szülőket arra, hogy iskolába járassák gyermekeiket? Egyebek mellett erre a kérdésre kell választ találniuk azoknak a 11. osztályos diákoknak, akik az új állami tankönyvekből tanulnak történelmet.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.