Szülői szervezet: jogtalanul kérnek pénzt az iskolák a szülőktől

A tanítási napon szervezett "tanulmányi kirándulás" és az "erdei iskola" ingyenes köznevelési közszolgáltatás, de a szülőknek mégis fizetni kell érte - írja közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete.

  • Eduline

A szülői szervezet két paragrafusra hivatkozik a vonatkozó kormányrendeletből. Mint írják, a 100/2012. Kormányrendelet 7. § (1) bekezdés szerint: erdei iskolát és tanulmányi kirándulást csak akkor lehet szervezni, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

A 229/2012. Kormányrendelet 33. § (1) bekezdés értelmében az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában "térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola" - áll a közleményben.

Tényleg fenyegetik az óvodák a szülőket? Konkrét esetet nem említett a szülői szervezetKomoly vádakat fogalmazott meg mai közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE): a szervezet szerint az óvodák visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket, az iskolakezdés elhalasztása ellen tiltakozó szülőket pedig megfenyegetik - többek között azzal, hogy állami gondozásba vetetik a gyermeküket. Megkérdeztük Keszei Sándort, az egyesület elnökét, milyen konkrét esetek alapján állítja ezt a szervezet.

A szervezet szerint az iskolák félreértik a jogszabályt, amikor pénzt kérnek a szülőktől a tanítási időben szervezett, iskolán kívüli tevékenységekért.

Ha a szülő nem fizet, akkor otthon hagyják a gyermekét és büntetésként egy másik osztályban kell tanulnia - zárja közleményét az MSZOE.

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.