Szülői szervezet: jogtalanul kérnek pénzt az iskolák a szülőktől

A tanítási napon szervezett "tanulmányi kirándulás" és az "erdei iskola" ingyenes köznevelési közszolgáltatás, de a szülőknek mégis fizetni kell érte - írja közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete.

  • Eduline

A szülői szervezet két paragrafusra hivatkozik a vonatkozó kormányrendeletből. Mint írják, a 100/2012. Kormányrendelet 7. § (1) bekezdés szerint: erdei iskolát és tanulmányi kirándulást csak akkor lehet szervezni, amennyiben biztosított az előírt tananyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége, a tanulói terhelés korlátozására vonatkozó rendelkezések megtartása.

A 229/2012. Kormányrendelet 33. § (1) bekezdés értelmében az állami fenntartású általános iskolában és középfokú iskolában "térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat a minden tanuló számára előírt tananyag megismerését, feldolgozását, a mindennapi testedzést szolgáló, intézményen kívüli kulturális, művészeti, sport- vagy más foglalkozás, kirándulás, erdei iskola" - áll a közleményben.

Tényleg fenyegetik az óvodák a szülőket? Konkrét esetet nem említett a szülői szervezet

Komoly vádakat fogalmazott meg mai közleményében a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE): a szervezet szerint az óvodák visszatartják a 6 éves tanköteles gyerekeket, az iskolakezdés elhalasztása ellen tiltakozó szülőket pedig megfenyegetik - többek között azzal, hogy állami gondozásba vetetik a gyermeküket. Megkérdeztük Keszei Sándort, az egyesület elnökét, milyen konkrét esetek alapján állítja ezt a szervezet.

A szervezet szerint az iskolák félreértik a jogszabályt, amikor pénzt kérnek a szülőktől a tanítási időben szervezett, iskolán kívüli tevékenységekért.

Ha a szülő nem fizet, akkor otthon hagyják a gyermekét és büntetésként egy másik osztályban kell tanulnia - zárja közleményét az MSZOE.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.