A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere...
A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük jelentősen nő. Ezt az Emberi Erőforrások minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi bejelentésére reagálva hétfőn. A tanárok és tanítók új bértáblájáról itt olvashattok.
A PDSZ pénteki közleményében azt írta, hogy sztrájk előkészítéséről döntött, és tárgyalóasztalhoz hívja az emberi erőforrások miniszterét a pedagógus-életpályamodell bevezetésének "égisze alatt folyó (...) óriási felfordulás" miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta, választmányuk a "mindenhonnan érkező panaszáradat hatására" határozott a sztrájk előkészítéséről. A PDSZ szerint ugyanis a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása minden észérvet figyelmen kívül hagy, továbbá értelmetlen és elviselhetetlen mértékben növeli a munkaterheket.
Az államtitkárság hétfői közleményében hangsúlyozta, a PDSZ azután jelentette be az újabb munkabeszüntetésre vonatkozó felhívását a tanárok munkaterheinek növekedése miatt, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal a jövedelme. Az Emmi államtitkársága felidézte, hogy a PDSZ nem vett részt abban a több hónapig tartó közös munkában, amelynek eredményeképp a kormányzattal a pedagógus előmeneteli rendszerről tárgyalást folytató reprezentatív képviseletek aláírták a megállapodást. Ezzel szemben többször is munkabeszüntetéssel fenyegetőzött.
Az államtitkárság azt írta, tárgyalásokra továbbra is mindig készen állva, tudomásul veszik a sztrájkra készülődést, attól függetlenül, hogy hasonló bérnövekedést egyetlen területen sem értek el a korábbi kormányok, és Európa nem egy válságtól sújtott országában csökkenek a bérek a közszférában.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
