Sztrájkolnának a tanárok - a minisztérium nem érti, miért

A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere...

  • MTI
Tüntető pedagógusok júniusban. A PDSZ akár sztrájkba is lépne
Stiller Ákos

A köznevelési államtitkárság szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a pedagógusok előmeneteli rendszere átláthatóvá, kiszámíthatóvá és egységessé vált, bérük jelentősen nő. Ezt az Emberi Erőforrások minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkársága közölte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) korábbi bejelentésére reagálva hétfőn. A tanárok és tanítók új bértáblájáról itt olvashattok.

A PDSZ pénteki közleményében azt írta, hogy sztrájk előkészítéséről döntött, és tárgyalóasztalhoz hívja az emberi erőforrások miniszterét a pedagógus-életpályamodell bevezetésének "égisze alatt folyó (...) óriási felfordulás" miatt. Az érdekképviselet hangsúlyozta, választmányuk a "mindenhonnan érkező panaszáradat hatására" határozott a sztrájk előkészítéséről. A PDSZ szerint ugyanis a pedagógusok új típusú munkaidő-számítása minden észérvet figyelmen kívül hagy, továbbá értelmetlen és elviselhetetlen mértékben növeli a munkaterheket.

Az államtitkárság hétfői közleményében hangsúlyozta, a PDSZ azután jelentette be az újabb munkabeszüntetésre vonatkozó felhívását a tanárok munkaterheinek növekedése miatt, hogy szeptember 1-jétől 160 ezer pedagógusnak növekszik átlagosan 34 százalékkal, vagyis mintegy 35-80 ezer forinttal a jövedelme. Az Emmi államtitkársága felidézte, hogy a PDSZ nem vett részt abban a több hónapig tartó közös munkában, amelynek eredményeképp a kormányzattal a pedagógus előmeneteli rendszerről tárgyalást folytató reprezentatív képviseletek aláírták a megállapodást. Ezzel szemben többször is munkabeszüntetéssel fenyegetőzött.

Az államtitkárság azt írta, tárgyalásokra továbbra is mindig készen állva, tudomásul veszik a sztrájkra készülődést, attól függetlenül, hogy hasonló bérnövekedést egyetlen területen sem értek el a korábbi kormányok, és Európa nem egy válságtól sújtott országában csökkenek a bérek a közszférában.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.