Sztrájkolhatnak a tanárok

Sztrájkot szervezhet jövőre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfelelő támogatottság esetén -...

  • MTI
Fazekas István

Sztrájkot szervezhet jövőre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfelelő támogatottság esetén - ismertette Mendrey László, a 25 éves érdekvédelmi tömörülés elnöke szombati kongresszusuk egyik határozatát budapesti sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a PDSZ XI. kongresszusa ugyanakkor felszólítja a szakszervezet országos választmányát, hogy tegyen meg mindent az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott sztrájktárgyalások eredményes befejezése érdekében. Utalt arra: úgy döntöttek, január végéig készüljön reprezentatív felmérés tagságuk körében egy esetleges sztrájkban való részvételi hajlandóságról.

Mendrey László hangsúlyozta: követeléseik közé tartozik, hogy a törvénynek megfelelően hajtsák végre a béremelést és a kormányzat készítsen reprezentatív felmérést a pedagógusok munkaterheléséről. Követelik ezenkívül az úgynevezett "új típusú munkaidő-számítás álszent és hamis gyakorlatának felszámolását, a pedagógusok munkaterheinek csökkentését, valamint az elrendelt és teljesített többletfeladatok jogszabály szerinti díjazását" - tette hozzá.

A PDSZ elnöke kiemelte: az ágazatban dolgozó szakszervezetekkel össze kell fogni, mert "nincs értelme az áltárgyalásoknak" a hatalommal, ezek csak arra valók, hogy "a kormányzati törekvéseket legitimálják". Ezért az esetleges sztrájk lebonyolítását a 28 érdekvédelmi szervezetet magában foglaló Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságára kellene bízni - vélekedett.

Rámutatott: jelenleg mindenki az úgynevezett 1-es kategóriába tartozik, tehát az összes pedagógus munkáját egyformán értékelik anyagilag, ezen az állapoton pedig a lehető legsürgősebben változtatni kell a differenciálás érdekében. Ezenkívül követelik, hogy a tanárok képzésében legyen meg a helye a gyakornoki fokozatnak, ne a diploma megszerzése után minősítsék gyakornokká az új kollégákat.

Közölte: a kongresszus megszavazta azt is, hogy a PDSZ követelje a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállítását, és károsnak ítélik, hogy a szakképzésbe beleszól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint nem jó az sem, hogy "egyirányú, zsákutcás képzést kapnak" a diákok, mert így később nem tudnak átváltani új szakmára.

Mendrey László megemlítette: a szakképzésből a közismereti tárgyakat tanító pedagógusok közül sokakat elbocsátottak, ők, a nyugdíjazottak és a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt elbocsátottak száma így összesen mintegy 8-9 ezerre tehető - állapította meg. 

Megjegyezte: a szakszervezet tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar, illetve az abban való "kényszertagság" ellen is, mert azt elfogadhatatlannak tartja, valamint küzd az intézmények önállóságának helyreállításáért, a pedagógusok szakmai autonómiájáért.

A PDSZ kongresszus utáni 25 éves jubileumi ünnepségén részt vett Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke is, aki korábban a PDSZ szóvivője volt.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.