Sztrájkolhatnak a tanárok

Sztrájkot szervezhet jövőre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfelelő támogatottság esetén -...

  • MTI
Fazekas István

Sztrájkot szervezhet jövőre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) megfelelő támogatottság esetén - ismertette Mendrey László, a 25 éves érdekvédelmi tömörülés elnöke szombati kongresszusuk egyik határozatát budapesti sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a PDSZ XI. kongresszusa ugyanakkor felszólítja a szakszervezet országos választmányát, hogy tegyen meg mindent az Emberi Erőforrások Minisztériumával folytatott sztrájktárgyalások eredményes befejezése érdekében. Utalt arra: úgy döntöttek, január végéig készüljön reprezentatív felmérés tagságuk körében egy esetleges sztrájkban való részvételi hajlandóságról.

Mendrey László hangsúlyozta: követeléseik közé tartozik, hogy a törvénynek megfelelően hajtsák végre a béremelést és a kormányzat készítsen reprezentatív felmérést a pedagógusok munkaterheléséről. Követelik ezenkívül az úgynevezett "új típusú munkaidő-számítás álszent és hamis gyakorlatának felszámolását, a pedagógusok munkaterheinek csökkentését, valamint az elrendelt és teljesített többletfeladatok jogszabály szerinti díjazását" - tette hozzá.

A PDSZ elnöke kiemelte: az ágazatban dolgozó szakszervezetekkel össze kell fogni, mert "nincs értelme az áltárgyalásoknak" a hatalommal, ezek csak arra valók, hogy "a kormányzati törekvéseket legitimálják". Ezért az esetleges sztrájk lebonyolítását a 28 érdekvédelmi szervezetet magában foglaló Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottságára kellene bízni - vélekedett.

Rámutatott: jelenleg mindenki az úgynevezett 1-es kategóriába tartozik, tehát az összes pedagógus munkáját egyformán értékelik anyagilag, ezen az állapoton pedig a lehető legsürgősebben változtatni kell a differenciálás érdekében. Ezenkívül követelik, hogy a tanárok képzésében legyen meg a helye a gyakornoki fokozatnak, ne a diploma megszerzése után minősítsék gyakornokká az új kollégákat.

Közölte: a kongresszus megszavazta azt is, hogy a PDSZ követelje a tankötelezettség korhatárának 18 évre való visszaállítását, és károsnak ítélik, hogy a szakképzésbe beleszól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint nem jó az sem, hogy "egyirányú, zsákutcás képzést kapnak" a diákok, mert így később nem tudnak átváltani új szakmára.

Mendrey László megemlítette: a szakképzésből a közismereti tárgyakat tanító pedagógusok közül sokakat elbocsátottak, ők, a nyugdíjazottak és a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt elbocsátottak száma így összesen mintegy 8-9 ezerre tehető - állapította meg. 

Megjegyezte: a szakszervezet tiltakozik a Nemzeti Pedagógus Kar, illetve az abban való "kényszertagság" ellen is, mert azt elfogadhatatlannak tartja, valamint küzd az intézmények önállóságának helyreállításáért, a pedagógusok szakmai autonómiájáért.

A PDSZ kongresszus utáni 25 éves jubileumi ünnepségén részt vett Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke is, aki korábban a PDSZ szóvivője volt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.