Szombaton eldől, kapnak-e fizetésemelést a tanárok

Szombaton tárgyalja a a kormány a pedagógus-életpályamodell ügyét: ha a fizetéseket már szeptembertől emelnék...

  • Eduline
MTI Fotó: Czimbal Gyula

Szombaton tárgyalja a a kormány a pedagógus-életpályamodell ügyét: ha a fizetéseket már szeptembertől emelnék, 2013-ra a korábban emlegetett 70 milliárddal szemben csak 40-50 milliárdra lenne szükség, a következő évtől viszont ennek háromszorosára - írja az Index.

Ahogy korábban megírtuk, Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár szerint "soha ilyen közel nem voltak" még egy "átlátható, kiszámítható és biztonságos pedagógus-életpályamodell" kialakításához.

Az Index úgy tudja, az elmúlt napokban kormányszinten már zajlottak egyeztetések az ügyben, az azonban biztos, hogy szeptemberre biztosan nem alakulhat meg egy - széles körben elfogadott - minősítő hálózat, amely egységes szempontok alapján méri a pedagógusok teljesítményét.

Míg a tanárok fizetését eddig főként a végzettség és a pályán eltöltött idő határozta meg, a pedagóguséletpálya-modell sokkal hangsúlyosabban venné figyelembe a tantermi munkát, amelyet szakfelügyelők értékelnének. Erre a feladatra eddig 2500-an jelentkeztek: a részletekről itt olvashattok.

Négy kategóriát határoznának meg: gyakornok, pedagógus 1, pedagógus 2 és mesterpedagógus vagy kutató tanár. A kezdőknek 2-4 év után vizsgát kellene tenniük, ezután kapnak határozott idejű pedagógusi kinevezést. A pedagógus II. fokozatot megszerzők már lehetnek mentortanárok, szakértők, szaktanácsadók. A mestertanári szint elérése nem kötelező: ehhez pedagógus-szakvizsga, 14 éves szakmai gyakorlat kell majd, illetve a kutatótanároknál publikációs lista és tudományos fokozat.

A minden tanárt érintő 30-50 százalékos béremelést eredetileg 2013 szeptemberére időzítették, de a tavaly október elején bejelentett megszorítások után úgy döntött a kormány: a béremelést 2014 januárjára tolják el, hacsak az ország gazdasági teljesítménye nem teszi mégis lehetővé a bevezetést az eredeti határidőre. Többen azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a kiadáscsökkentés jegyében a tanárok egy része most nem, csak később kap majd fizetésemelést.

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.