Magyarország a 40. helyre került 103 ország közül abban a felmérésben, amely azt vizsgálta, hogy melyik ország, hogyan gazdálkodik a tehetségeivel.
A www.tehetseg.hu oldalon közzétett összegzés szerint a kutatás a Föld lakosságának 86,3 százalékára és az általuk termelt globális GDP 96,7 százalékára terjedt ki. A toplista élén Svájc, Szingapúr és Dánia áll, ahol a magas szintű gazdasági fejlettség és a nagy hagyományokkal rendelkező tehetséggondozás, a kiemelkedő színvonalú oktatás egymást erősíti.
A közép-európai országok közül a Cseh Köztársaság a 22, Szlovénia a 25, Szlovákia a 27. helyen áll. Lengyelország a 32, Magyarország a 40. a rangsorban. A számos mutatót elemző vizsgálat szerint a jogszabályi és üzleti környezet Magyarországon viszonylag erős, ugyanakkor alacsonyabb helyezést értünk el a tehetségek vonzása, fejlesztése és megtartása terén. Feltűnően rossz helyen áll Magyarország a társadalmi mobilitást és a külföldről való szakképzett munkaerő beáramlását illetően. Ugyancsak rosszak a mutatók a frissen végzettek foglalkoztatása, valamint a fizetések terén. Hátrasorolták Magyarországot a kockázati tőke rendelkezésre állása, illetve a professzionális menedzsmentbe vetett bizalom terén is.
A felmérés ugyanakkor az országokat a megtermelt GDP alapján négy csoportra is felosztotta: magas, felső-közép, alsó-közép, illetve alacsony jövedelműekre. Magyarországot a második, felső-közép jövedelmű, 31 tagból álló országcsoportba sorolták, ahol Montenegró és Malajzia után a harmadik helyre került, közvetlenül mögöttünk Costa Rica és Bulgária áll.
A saját országcsoporton belüli harmadik helyezés a jogszabályi és üzleti környezet relatív erősségét mutatja (globális 31. hely), amit elsősorban a munkavállalással (34.) és a globális tudásba való bekapcsolódással (38.) ért el Magyarország. Ugyanakkor viszonylag alacsonyabb helyezést értünk el a tehetségek megtartása (40.), fejlesztése (48.) és vonzása (61.) terén.
A kutatásvezetők szerint napjaink egyik legnagyobb kihívása, hogy miközben világszerte nagyszámú szakképzett fiatal munkaerő áll rendelkezésre, a gazdaság bizonyos rohamosan fejlődő szektoraiban – például az informatikai ágazatban – aggasztó munkaerőhiány jelentkezik. Az érdekelt feleknek tehát kapcsolatba kell lépniük egymással, de ehhez önmagában nem nyújt megoldást a kormányzati beavatkozás vagy az oktatás reformja, hanem hosszú távú együttműködéseket, partnerségeket kell kialakítani.
A kutatási jelentést tartalmazó kötet szerkesztői szerint a felmérés talán legfontosabb tanulsága az, hogy az olyan országokban, ahol "üdvözlik" a külföldről beáramló tehetségeket, prosperáló és fenntartható gazdaságok működnek, szemben a kevésbé nyitott országokkal, ahol emiatt komoly kihívásokkal kell szembenézni például a munkanélküliség vagy a megfelelően szakképzett munkaerő hiánya kapcsán.
A kutatás szerint a kiemelkedő és a szerény jövedelmű országok között komoly szakadék érzékelhető a tehetségek megtalálása, gondozása terén is.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
