A budapesti Szinyei gimnázium diákjai utaztak a Veronánál kigyulladt buszon

Sajtóhírek szerint a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diákjai utaztak azon a buszon, amely péntek éjjel a veronai csomópontnál szenvedett balesetet.

  • Eduline

Az Indexnek két olvasó is megerősítette, hogy a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium sítáborának csoportja utazott a buszon. Egyikük állítása szerint a testvére, a másik olvasónak a lánya ült a buszon, és mindketten azt írták, hogy a hozzátartozójuk a túlélők között van.Megszólalt a Szinyei igazgatója: rejtély, miért francia sofőr vezette a buszt

Azóta az eduline egyik olvasója is jelezte: valóban a budapesti Szinyei diákjainak sítáboráról van szó, a gimnázium Facebook-csoportjának oldalára is kikerült a balesetről szóló cikk, az itthon maradt diákok ezen az oldalon is információkat osztanak meg a tanárok és a tanulók állapotáról.

Tizenhatan meghaltak

Tizenhatan haltak meg a középiskolás diákokat szállító magyar autóbusz péntek éjjeli olaszországi balesetében, a sérültek száma 39 - jelentették hírügynökségek az olasz tűzoltóság közlésére hivatkozva.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Franciaországból hazafelé tartó magyar busz, amelyen 14 és 18 év közötti fiatalok utaztak, az A4-es autópályán egy veronai csomópontnál szenvedett balesetet, majd kigyulladt.

Az áldozatok számáról adott újabb mérleg vélhetően már véglegesnek tekinthető - tette hozzá a tűzoltóság. Közlésük szerint 36 sérült el tudta hagyni a buszt, őket kórházba vitték.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtófőnöke az M1 televíziónak szombat reggel azt mondta, hogy az autóbuszon egy budapesti gimnázium diákjai utaztak, és a jármű az autópálya melletti korlátnak, majd a védőfalnak csapódott.

A hivatalos adatok szerint 54 utas - köztük felnőtt kísérők - és két sofőr volt a buszon, de információik szerint ennél többen voltak rajta, egyelőre tisztázatlan okból - tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.