Kósa Lajos a minap az integrált oktatás kudarcáról és a szegregáció szükségességéről beszélt – bár a gondolatmenet nem volt egészen világos. Ma sem teljesen integrált az oktatási rendszer, a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák terjedése is a hátrányos helyzetű és a „normális” diákok elkülönítésének kedvez. Úgy tűnik, nincs kormányzati szándék a szegregáció megszüntetésére, a jelek inkább arra utalnak, hogy meghagynák az elkülönítés lehetőségét a jobb helyzetben lévő családoknak kedvezve.
A szegregáció egyes helyeken ma is létező, sőt, az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő jelenség. Nem véletlenül hozott létre a kormány egy Antiszegregációs Kerekasztalt, ahol oktatási és szociális szakemberek próbálnak stratégiát kialakítani az elkülönítés ellen, ám a tagok nem mindegyike látja már értelmét a munkának, többen nemrég fel is álltak.
De nem csak ez utal arra, hogy a kormány nem is akar igazán tenni az elkülönítés ellen. Az elmúlt években nagyjából másfélszeresére nőtt az egyházi intézmények száma az oktatásban. A kormány komoly támogatásokat ad ezeknek az iskoláknak, viszont nem írja elő, kit kötelező felvenniük. Így gyakran csak a hátrányos helyzetű – főleg roma - gyerekek felvétele nem teljesül, ők maradnak a közeli állami iskolában.
Arra is akad példa, hogy csak a hátrányos helyzetűeket veszi át egy egyházi intézmény, az eredmény ugyanaz, elkülönítetten folyik az oktatás. L. Ritók Nóra Kósa szavaira reagálva említ egy konkrét példát a hvg.hu-n. A pedagógus-blogger Komádit hozta fel, ahol ebben a tanévben nyitott iskolát az egyház három osztállyal, így három szegregált cigányosztály jött létre kapásból az állami intézményben, ahol addig mind együtt tanultak a környékben élő gyerekek.
| Kapcsolódó cikkek |
Döntött a Kúria a Huszár telepi egyházi iskoláról L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból Kósa furcsa nyilatkozata a "dogmaként" kezelt integrált oktatásról |
Vagy ott van egy országszerte ismertté vált eset, a nyíregyházi Guszev (vagy Huszár) telepi iskoláé. A cigánytelepként ismert városrész szegregált iskoláját 2007-ben már bezáratták az elkülönítésre hivatkozva, majd 2011-ben a görögkatolikus egyház újranyitotta. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány bíróságra vitte az ügyet, mivel hogy-hogy nem csak cigány gyerekek jártak az intézménybe.
A bíróság első- és másodfokon is a civil szervezetnek adott igazat, ám a Kúria megsemmisítette a döntést. A testület indoklása szerint a valláshoz fűződő jog felülírhatja a szegregáció tilalmát. A perben Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter tanúvallomást tett a cigányiskola fenntartói mellett.
Hiába tiltakoztak 2014-ben civilek, a parlament rábólintott arra a tervezetre, ami úgy módosította a köznevelési törvényt, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg, mi számít elkülönítésnek, és mi nem. Állítólag már készülnek is rendeletek, amik egyes esetekben engednék a vallási és nemzetiségi elkülönítést, ami óhatatlanul a problémás és nem problémás gyerekek elválasztásához vezetne.
Nem csak az egyházi intézmények egyre nagyobb térnyerése kedvez a szegregációnak, már korábban is jelen volt egy tényező, mégpedig a szabad iskolaválasztás formájában. Néhány éve egy tanulmány megállapította, hogy a szabad iskolaválasztás egyértelműen kedvez a szegregációnak. A Roma Oktatási Alap által támogatott kutatás szerint a jobb képességűnek tartott diákokat a szülők elviszik a település iskolájából (mert megtehetik, hogy 1-2 településsel távolabbra hordják), a rosszabb képességűnek gondolt diákok pedig maradnak. "Ez egy színvak-kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között" - írták.
Úgy gyengül egyre jobban az integrált oktatás, hogy valójában soha nem valósult meg 100 százalékban, egyre több konkrét példa van arra, hogy ha valahol nagyon akarják, akkor leválaszthatók a hátrányos helyzetű diákok a „normális” társaiktól, miközben a világ nyugati részén épp az integráció a legfőbb cél. A kormány– ha jól értjük Kósa szavait és Balog állásfoglalását a nyíregyházi perben – nem lát semmi kivetnivalót a hazai gyakorlatban, sőt, nem lenne ellenére az elkülönítést szélesebb körben lehetővé tenni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
