Kósa Lajos a minap az integrált oktatás kudarcáról és a szegregáció szükségességéről beszélt – bár a gondolatmenet nem volt egészen világos. Ma sem teljesen integrált az oktatási rendszer, a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák terjedése is a hátrányos helyzetű és a „normális” diákok elkülönítésének kedvez. Úgy tűnik, nincs kormányzati szándék a szegregáció megszüntetésére, a jelek inkább arra utalnak, hogy meghagynák az elkülönítés lehetőségét a jobb helyzetben lévő családoknak kedvezve.
A szegregáció egyes helyeken ma is létező, sőt, az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő jelenség. Nem véletlenül hozott létre a kormány egy Antiszegregációs Kerekasztalt, ahol oktatási és szociális szakemberek próbálnak stratégiát kialakítani az elkülönítés ellen, ám a tagok nem mindegyike látja már értelmét a munkának, többen nemrég fel is álltak.
De nem csak ez utal arra, hogy a kormány nem is akar igazán tenni az elkülönítés ellen. Az elmúlt években nagyjából másfélszeresére nőtt az egyházi intézmények száma az oktatásban. A kormány komoly támogatásokat ad ezeknek az iskoláknak, viszont nem írja elő, kit kötelező felvenniük. Így gyakran csak a hátrányos helyzetű – főleg roma - gyerekek felvétele nem teljesül, ők maradnak a közeli állami iskolában.
Arra is akad példa, hogy csak a hátrányos helyzetűeket veszi át egy egyházi intézmény, az eredmény ugyanaz, elkülönítetten folyik az oktatás. L. Ritók Nóra Kósa szavaira reagálva említ egy konkrét példát a hvg.hu-n. A pedagógus-blogger Komádit hozta fel, ahol ebben a tanévben nyitott iskolát az egyház három osztállyal, így három szegregált cigányosztály jött létre kapásból az állami intézményben, ahol addig mind együtt tanultak a környékben élő gyerekek.
| Kapcsolódó cikkek |
Döntött a Kúria a Huszár telepi egyházi iskoláról L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból Kósa furcsa nyilatkozata a "dogmaként" kezelt integrált oktatásról |
Vagy ott van egy országszerte ismertté vált eset, a nyíregyházi Guszev (vagy Huszár) telepi iskoláé. A cigánytelepként ismert városrész szegregált iskoláját 2007-ben már bezáratták az elkülönítésre hivatkozva, majd 2011-ben a görögkatolikus egyház újranyitotta. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány bíróságra vitte az ügyet, mivel hogy-hogy nem csak cigány gyerekek jártak az intézménybe.
A bíróság első- és másodfokon is a civil szervezetnek adott igazat, ám a Kúria megsemmisítette a döntést. A testület indoklása szerint a valláshoz fűződő jog felülírhatja a szegregáció tilalmát. A perben Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter tanúvallomást tett a cigányiskola fenntartói mellett.
Hiába tiltakoztak 2014-ben civilek, a parlament rábólintott arra a tervezetre, ami úgy módosította a köznevelési törvényt, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg, mi számít elkülönítésnek, és mi nem. Állítólag már készülnek is rendeletek, amik egyes esetekben engednék a vallási és nemzetiségi elkülönítést, ami óhatatlanul a problémás és nem problémás gyerekek elválasztásához vezetne.
Nem csak az egyházi intézmények egyre nagyobb térnyerése kedvez a szegregációnak, már korábban is jelen volt egy tényező, mégpedig a szabad iskolaválasztás formájában. Néhány éve egy tanulmány megállapította, hogy a szabad iskolaválasztás egyértelműen kedvez a szegregációnak. A Roma Oktatási Alap által támogatott kutatás szerint a jobb képességűnek tartott diákokat a szülők elviszik a település iskolájából (mert megtehetik, hogy 1-2 településsel távolabbra hordják), a rosszabb képességűnek gondolt diákok pedig maradnak. "Ez egy színvak-kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között" - írták.
Úgy gyengül egyre jobban az integrált oktatás, hogy valójában soha nem valósult meg 100 százalékban, egyre több konkrét példa van arra, hogy ha valahol nagyon akarják, akkor leválaszthatók a hátrányos helyzetű diákok a „normális” társaiktól, miközben a világ nyugati részén épp az integráció a legfőbb cél. A kormány– ha jól értjük Kósa szavait és Balog állásfoglalását a nyíregyházi perben – nem lát semmi kivetnivalót a hazai gyakorlatban, sőt, nem lenne ellenére az elkülönítést szélesebb körben lehetővé tenni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
