Kósa Lajos a minap az integrált oktatás kudarcáról és a szegregáció szükségességéről beszélt – bár a gondolatmenet nem volt egészen világos. Ma sem teljesen integrált az oktatási rendszer, a szabad iskolaválasztás és az egyházi iskolák terjedése is a hátrányos helyzetű és a „normális” diákok elkülönítésének kedvez. Úgy tűnik, nincs kormányzati szándék a szegregáció megszüntetésére, a jelek inkább arra utalnak, hogy meghagynák az elkülönítés lehetőségét a jobb helyzetben lévő családoknak kedvezve.
A szegregáció egyes helyeken ma is létező, sőt, az utóbbi években egyre nagyobb méreteket öltő jelenség. Nem véletlenül hozott létre a kormány egy Antiszegregációs Kerekasztalt, ahol oktatási és szociális szakemberek próbálnak stratégiát kialakítani az elkülönítés ellen, ám a tagok nem mindegyike látja már értelmét a munkának, többen nemrég fel is álltak.
De nem csak ez utal arra, hogy a kormány nem is akar igazán tenni az elkülönítés ellen. Az elmúlt években nagyjából másfélszeresére nőtt az egyházi intézmények száma az oktatásban. A kormány komoly támogatásokat ad ezeknek az iskoláknak, viszont nem írja elő, kit kötelező felvenniük. Így gyakran csak a hátrányos helyzetű – főleg roma - gyerekek felvétele nem teljesül, ők maradnak a közeli állami iskolában.
Arra is akad példa, hogy csak a hátrányos helyzetűeket veszi át egy egyházi intézmény, az eredmény ugyanaz, elkülönítetten folyik az oktatás. L. Ritók Nóra Kósa szavaira reagálva említ egy konkrét példát a hvg.hu-n. A pedagógus-blogger Komádit hozta fel, ahol ebben a tanévben nyitott iskolát az egyház három osztállyal, így három szegregált cigányosztály jött létre kapásból az állami intézményben, ahol addig mind együtt tanultak a környékben élő gyerekek.
| Kapcsolódó cikkek |
Döntött a Kúria a Huszár telepi egyházi iskoláról L. Ritók Nóra kilépett az Antiszegregációs Kerekasztalból Kósa furcsa nyilatkozata a "dogmaként" kezelt integrált oktatásról |
Vagy ott van egy országszerte ismertté vált eset, a nyíregyházi Guszev (vagy Huszár) telepi iskoláé. A cigánytelepként ismert városrész szegregált iskoláját 2007-ben már bezáratták az elkülönítésre hivatkozva, majd 2011-ben a görögkatolikus egyház újranyitotta. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány bíróságra vitte az ügyet, mivel hogy-hogy nem csak cigány gyerekek jártak az intézménybe.
A bíróság első- és másodfokon is a civil szervezetnek adott igazat, ám a Kúria megsemmisítette a döntést. A testület indoklása szerint a valláshoz fűződő jog felülírhatja a szegregáció tilalmát. A perben Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter tanúvallomást tett a cigányiskola fenntartói mellett.
Hiába tiltakoztak 2014-ben civilek, a parlament rábólintott arra a tervezetre, ami úgy módosította a köznevelési törvényt, hogy a kormány rendeletben állapíthatja meg, mi számít elkülönítésnek, és mi nem. Állítólag már készülnek is rendeletek, amik egyes esetekben engednék a vallási és nemzetiségi elkülönítést, ami óhatatlanul a problémás és nem problémás gyerekek elválasztásához vezetne.
Nem csak az egyházi intézmények egyre nagyobb térnyerése kedvez a szegregációnak, már korábban is jelen volt egy tényező, mégpedig a szabad iskolaválasztás formájában. Néhány éve egy tanulmány megállapította, hogy a szabad iskolaválasztás egyértelműen kedvez a szegregációnak. A Roma Oktatási Alap által támogatott kutatás szerint a jobb képességűnek tartott diákokat a szülők elviszik a település iskolájából (mert megtehetik, hogy 1-2 településsel távolabbra hordják), a rosszabb képességűnek gondolt diákok pedig maradnak. "Ez egy színvak-kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között" - írták.
Úgy gyengül egyre jobban az integrált oktatás, hogy valójában soha nem valósult meg 100 százalékban, egyre több konkrét példa van arra, hogy ha valahol nagyon akarják, akkor leválaszthatók a hátrányos helyzetű diákok a „normális” társaiktól, miközben a világ nyugati részén épp az integráció a legfőbb cél. A kormány– ha jól értjük Kósa szavait és Balog állásfoglalását a nyíregyházi perben – nem lát semmi kivetnivalót a hazai gyakorlatban, sőt, nem lenne ellenére az elkülönítést szélesebb körben lehetővé tenni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
