Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Hátrányos helyzetű diákok felzárkózásának elősegítésére három programban összesen mintegy 11,5 milliárd forintra...

Hátrányos helyzetű diákok felzárkózásának elősegítésére három programban összesen mintegy 11,5 milliárd forintra pályázhatnak oktatási intézmények és más szervezetek még két hétig - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Langerné Victor Katalin elmondta: az Új Széchenyi Terv keretében kiírt programokkal azoknak a gyerekeknek kívánnak újabb esélyt adni a tanulásra, illetve szakképzettség megszerzésére, akik már kiestek a rendszerből, vagy segítség nélkül egyébként lemorzsolódnának az oktatásból.
Közölte, az egyik pályázatot a délutáni elfoglaltságot nyújtó tanodáknak írták ki, mintegy négymilliárd forint keretösszeggel. Erre a kiírásra alapítványok, egyházak és más szervezetek jelentkezhetnek, ha olyan közösséget működtetnek, amely befogad halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket.
A Ferencvárosi Tanodában tartott rendezvényen a helyettes államtitkár hozzátette: a tanodák segítenek felkészülni a diákoknak a másnapi tanórákra, és olyan ismeretekre tanítják meg, olyan közösségi, kulturális, szabadidős programokra viszik el őket, amelyekhez egyébként nem férnek hozzá. A szervezetek intézményenként legfeljebb 30 millió forintra pályázhatnak, a tanodai programban alsó tagozatos diákok és középiskolások is részt vehetnek.
Langerné Victor Katalin azt mondta, az az elvárásuk, hogy az érintett gyerekek legalább 70 százalékának javuljon a tanulmányi eredménye. Jelezte azt is, a tanodáknak a szülőket is be kell vonniuk a programba, velük el kell fogadtatni, alá kell íratni a gyerekek egyéni fejlesztési terveit is.
"Nem gettósítunk" - hangoztatta, utalva arra, a 20-60 fős csoportokat úgy kell összeállítani, hogy a diákok legfeljebb 70 százaléka legyen hátrányos helyzetű. A helyettes államtitkár közölte az is, várhatóan vidéken népszerű lesz a program, eddig is Északkelet-Magyarországon és Baranya megyében voltak a legnépszerűbbek a tanodák. Elmondta, szeretnék, ha mind a 94 hátrányos helyzetű kistérségben lenne tanoda, ezért a programot úgy hirdették meg, hogy számukra a kereten belül külön forrást biztosítottak.
Tájékoztatása szerint eddig 65 tanoda működött az országban, és úgy számolnak, hogy a forrásból mintegy 150 intézmény működhet majd. Közölte, a tanodáknak kiírt programnak két - a közoktatási intézményeknek szóló - "testvérpályázata" van, így azok, akik segíteni szeretnének a hátrányos helyzetű gyerekeknek, többféle lehetőség közül választhatnak.
Gloviczki Zoltán, a tárca közoktatásért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a két államtitkárság azért vesz részt közösen a programban, mert olyan "határterületről" van szó, amely egyaránt érinti az iskolán kívüli oktatás és az iskolai nevelés területét, a kettőt pedig a gyerekek esélyeinek növelése köti össze. Azt hangoztatta, hogy nem tanulmányok és elméletek születnek majd a pénzből, hanem nagyon konkrét, a gyakorlati tapasztalatokon alapuló programok, mint amilyen a sajtótájékoztatónak helyet adó ferencvárosi tanodáé is.
A pályázatok leadási határideje mindhárom program esetében november 8., a kiírás részletei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) érhetők el.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.