A szegregálódott cigány iskolák fenntartását az Országos Roma Önkormányzatnak adná az állam - olvasható a HVG eheti számában.
A Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályiban négy éve működik az ország első és egyetlen önkormányzati fenntartású cigány nemzetiségi tagóvodája, Csonkáné Lakatos Klára pedagógus, romológus vezetésével. Mindmáig ő az egyetlen roma, aki a település szülöttei közül diplomát szerzett. Amikor 1981-ben a főiskoláról visszatért a falujába, cigány gyerekek egyáltalán nem jártak óvodába.
Először 76 órás iskola-előkészítő csoportot indítottak számukra, ám a „gyorstalpalón” kiderült, hogy a telepen élő gyerekek behozhatatlan hátrányban vannak a három évig óvodában nevelkedett társaikkal szemben. A megyei koordinációs bizottság akkoriban cigány óvodák létrejöttéről döntött. Ilyen, a hivatalos indoklás szerint a „mentálisan és szociálisan nem elég fejlett” gyerekek számára indított óvoda, illetve csoport működött Hencidán és Bagaméron kívül Hosszúpályiban is.
„A dadusok reggel lefürdették és átöltöztették a kicsiket” – eleveníti fel a kezdeteket Lakatos Klára, aki tíz évet töltött hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével, majd 1993-ban Budapestre költözött férjével, Csonka Józseffel, aki közművelődési szakember és misszionárius lelkész. 1999-ben tértek vissza Hosszúpályiba, hogy közösen munkálkodjanak a helyi cigány közösségben. Közben egyre több cigány gyermeket írattak be az óvodába, míg végül négy évvel ezelőtt ötven szülő kérésére megalakult a nemzetiségi tagóvoda.
Lakatos Klára kidolgozta a cigány nemzetiségi pedagógiai programot, felsőfokú nyelvvizsgát szerzett lovári nyelvből, amelynek az oktatását is elindította az óvodában. A kicsik – többségükben Lakatos egykori tanítványainak gyermekei – szeretetteli környezetben olyan felkészítést kapnak, hogy az általános iskolában a vegyes osztályokban is megállják a helyüket. De a mélyszegénységben élő családok számára már az is létfontosságú, hogy a gyerekek háromszor kapnak enni, míg otthon éheznek. Hosszúpályiban ma már 20 csecsemő közül 17 roma, 15 a legkilátástalanabb nyomorba születik.
A Hosszúpályiban működőhöz hasonló nemzetiségi intézmények sora nyílhat a közeljövőben – erősen kérdéses azonban, hogy milyen tartalommal. Miközben ugyanis az általános iskolákat át akarja venni az állam a települési önkormányzatoktól, a kormány novemberben elhatározta: kidolgozzák annak feltételeit, hogy a szegregálódott iskolák, cigány nemzetiségi intézményekként, az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába kerüljenek.
Csakhogy az ORÖ jelenleg sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve a feladatra. Farkas Flórián ORÖ-elnök mindenesetre a HVG-nek világossá tette: ha sikerül megegyezni a feltételekről, esetleg már szeptembertől az új rendszerben tanulhatnak a diákok. Azt viszont még senki nem tudja, hogy az eddiginél több pénz jutna-e a nemzetiséginek átkeresztelt oktatási intézményeknek.
Az új köznevelési törvény szerint 3 éves kortól kötelező óvodába járni, ám ehhez új intézményekre van szükség. Várható, hogy sok helyütt, nemzetiségi címen, eleve külön óvodákat létesítenek a cigány gyerekek számára. Csakhogy éppen a Hosszúpályiban működő óvoda a bizonyíték arra, hogy elhivatott pedagógusok gyakran heroikus munkáján múlik egy szegregált oktatási intézmény hatékony működése, amelynek elsősorban a gyerekek súlyosan hátrányos helyzetéből adódó problémákat kell kezelnie.
Emellett kell az életkoruknak megfelelő tudásanyaghoz juttatni őket, és olyan képességek elsajátításához segíteni, amelyek lehetővé teszik a felsőbb iskolában és főképp az integrált keretek között való továbbtanulást.
„A szociális problémák, amelyek az iskolai sikeresség tömeges akadályát képezik, szociális, szociokulturális és szociálpedagógiai jellegű kezelésre várnak. A nemzetiségi eszközrendszer erre nem való” – figyelmeztet már egy 2001-ben írott javaslat, amelyet a roma oktatásért elkötelezett értelmiségiek, szakemberek, civil szervezetek képviselői írtak az akkori Fidesz-kormánynak. A petíció aláírói egy hazai kutatást is idéztek, amelyből kiderült, hogy az etnikai fejkvóták sok helyütt inkább ösztönzik, semmint csökkentenék a szegregáció különböző formáinak létrejöttét.
SÁGHY ERNA
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
