Szálloda lehet az egyik legjobb budapesti gimnázium épületéből

Évfolyamok szűnhetnek meg a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, ugyanis egy ingatlanfejlesztő szeretne újabb darabot...

  • Eduline

Évfolyamok szűnhetnek meg a budapesti Veres Pálné Gimnáziumban, ugyanis egy ingatlanfejlesztő szeretne újabb darabot kihasítani az intézménynek otthont adó épületből - írja a hir24.hu.

Az ügy öt éve áll. A Veres Projekt 2007 Kft. - miként a neve is mutatja - 2007-ben jutott az amúgy 1882-ben épült belvárosi gimnázium épülettömbjének egy részéhez. Méghozzá azt követően, hogy az állam áruba bocsátotta a gimnázium – akkor a Közgazdaságtudományi Egyetem szakkollégiumaként működő – eredeti főépületét, s a főváros nem élt elővásárlási jogával.

Az épület a belváros egyik legdrágább részén található, a cég ötszázhatvanmillió forintot fizetett másfélezer négyzetméterért. Az ingatlan osztatlan közös tulajdonba került, következésképpen a főváros és a gimnázium beleegyezése nélkül semmit sem tehet vele a Veres Projekt. Ritócz András a Veres Projekt ügyvezetője a Hír24-nek azt mondta, az épület negyvenöt százaléka az övék, továbbá azt is állítja, hogy a gimnázium "túlhasználja az ingatlant".

Öt év helybenjárás után a főváros a közelmúltban döntésre szánta el magát: némi iskolai fejlesztésért cserébe lemondana további háromszáz négyzetméterről, és abba is belemenne, hogy a földhivatali tulajdonlapon külön szerepeljen az iskola és a cég, így oldva fel az osztatlan közös tulajon okozta patthelyzetet.

Csakhogy a Fővárosi Közgyűlés napirendjéről az utolsó pillanatban lekerült a téma. Ritócz szerint azért, mert az előterjesztők közül többen szabadságukat töltik, így "nem volt, aki átlássa a helyzetet". „Aki ezt tette, nem tudom, tisztában van-e azzal, mit okozott” - háborog az ügyvezető, aki állítja, az ígért fejlesztések kizárólag az iskolai szünetben végezhetőek el.

Somfai Ágnes, a budapesti LMP-frakció tagja szerint az ingatlan megosztásával jelentősen nőne az offshore hátterű beruházó épületrészének értéke. „Cserébe” viszont a gimnázium ráfaragna: alapterülete további háromszáz négyzetméterrel szűkülne, csökkenne tantermei száma, kisebb lenne a könyvtár, a pincébe költözne a zenei szaktanterem és elvágnák a tornatermet az iskolától. Somfai Ánes úgy véli, a beruházó már az öt évvel ezelőtti használati megállapodást sem teljesítette.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.