2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk.
A szakgimnázium végén a diákok ugyanolyan érettségit szereznek, mint a gimnáziumba járók, emellett pedig egy OKJ-s szakmához is jutnak. A szakgimnazisták ugyanannyi idő alatt szerzik meg az érettségi vizsgát, mint a gimnazisták, és számukra is adott a lehetőség, hogy például egy vendéglátóipari szakgimnáziumból menjenek tovább magyar nyelv és irodalom szakra – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskolai Alapítványának vezetője, az oktatási államtitkárság volt főosztályvezetője.
Rendben, de hogy lehet több szakmai tárgy? Mi marad akkor ki a szakgimnáziumban? - merülhet fel a kérdés a szülőkben. „A 4 kötelező érettségi tantárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy idegen nyelv) gyakorlatilag ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnáziumban. A többi közismereti tárgy vonatkozásában (kémia, biológia, fizika, földrajz, ének-zene stb.) kétségtelenül kevesebb órája van a diákoknak, mint a korábbi típusú szakközépiskolában, viszont „cserébe” a munkaerőpiacon hasznosítható, gyakorlati jellegű tantárgyak aránya nagyobb a szakgimnáziumban” – mondja Thaisz.
Hozzáteszi, „a természettudományos tantárgyakat illetően egy új fejlesztés közepén vagyunk, ugyanis ott 9. évfolyamon nem külön biológiát, kémiát, fizikát, vagy földrajzot tanulnak a diákok, hanem egy komplex természettudományos tantárgyat, amely szintén indokolt változás a tantárgyi struktúrában”. A 10. évfolyamtól kezdve pedig a tanult szakmának megfelelő természettudományos tantárgyat tanulnak (például, ha valaki egészségügyi szakgimnáziumba megy, akkor ő nem földrajzot, hanem biológiát fog tanulni).
Egy év alatt meggondolhatják magukat a diákok. A 9. évfolyam bármikor megismételhető, tehát ha valakit felvesznek egy szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába, de egy év leteltével meggondolja magát, és inkább egy másik típusú szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába szeretné folytatni tanulmányait, térítésmentesen megismételheti a 9. évfolyamot az új intézményben.
A képzés végén továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy – az érettségi után - a szakgimnáziumban technikusi végzettséget szerezzen a diák plusz egyéves képzésben. „A hiányszakmás képzés esetén jelentős állami ösztöndíjban részesülhetnek a diákok: a nappali tagozatos, iskolarendszerű képzésben résztvevő diákok tanulmányi eredménytől függően szakközépiskolában havi 10-35000, szakgimnáziumban 20-50 000 forintos ösztöndíjat kaphatnak – hívta fel a figyelmet Thaisz. Ha valaki érettségi után mégis szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezik, akkor lehetőség van évfolyambeszámításra is.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
