Minden, amit a szakgimnáziumokról tudni érdemes

2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk.

  • Eduline
Shutterstock

A szakgimnázium végén a diákok ugyanolyan érettségit szereznek, mint a gimnáziumba járók, emellett pedig egy OKJ-s szakmához is jutnak. A szakgimnazisták ugyanannyi idő alatt szerzik meg az érettségi vizsgát, mint a gimnazisták, és számukra is adott a lehetőség, hogy például egy vendéglátóipari szakgimnáziumból menjenek tovább magyar nyelv és irodalom szakra – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskolai Alapítványának vezetője, az oktatási államtitkárság volt főosztályvezetője.

Rendben, de hogy lehet több szakmai tárgy? Mi marad akkor ki a szakgimnáziumban? - merülhet fel a kérdés a szülőkben. „A 4 kötelező érettségi tantárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy idegen nyelv) gyakorlatilag ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnáziumban. A többi közismereti tárgy vonatkozásában (kémia, biológia, fizika, földrajz, ének-zene stb.) kétségtelenül kevesebb órája van a diákoknak, mint a korábbi típusú szakközépiskolában, viszont „cserébe” a munkaerőpiacon hasznosítható, gyakorlati jellegű tantárgyak aránya nagyobb a szakgimnáziumban” – mondja Thaisz.

Hozzáteszi, „a természettudományos tantárgyakat illetően egy új fejlesztés közepén vagyunk, ugyanis ott 9. évfolyamon nem külön biológiát, kémiát, fizikát, vagy földrajzot tanulnak a diákok, hanem egy komplex természettudományos tantárgyat, amely szintén indokolt változás a tantárgyi struktúrában”. A 10. évfolyamtól kezdve pedig a tanult szakmának megfelelő természettudományos tantárgyat tanulnak (például, ha valaki egészségügyi szakgimnáziumba megy, akkor ő nem földrajzot, hanem biológiát fog tanulni).

Egy év alatt meggondolhatják magukat a diákok. A 9. évfolyam bármikor megismételhető, tehát ha valakit felvesznek egy szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába, de egy év leteltével meggondolja magát, és inkább egy másik típusú szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába szeretné folytatni tanulmányait, térítésmentesen megismételheti a 9. évfolyamot az új intézményben.

A képzés végén továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy – az érettségi után - a szakgimnáziumban technikusi végzettséget szerezzen a diák plusz egyéves képzésben. „A hiányszakmás képzés esetén jelentős állami ösztöndíjban részesülhetnek a diákok: a nappali tagozatos, iskolarendszerű képzésben résztvevő diákok tanulmányi eredménytől függően szakközépiskolában havi 10-35000, szakgimnáziumban 20-50 000 forintos ösztöndíjat kaphatnak – hívta fel a figyelmet Thaisz. Ha valaki érettségi után mégis szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezik, akkor lehetőség van évfolyambeszámításra is.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.