Minden, amit a szakgimnáziumokról tudni érdemes

2016 szeptemberében nagy változások történtek a közoktatásban. A korábbi szakiskolákat szakközépiskolának hívják, a korábbi szakközépiskolák pedig szakgimnázium nevet kapták. Közeleg a középiskolai felvételi, sok szülő most szembesül a változásokkal. Mi változott, mi maradt? Megmutatjuk.

  • Eduline
Shutterstock

A szakgimnázium végén a diákok ugyanolyan érettségit szereznek, mint a gimnáziumba járók, emellett pedig egy OKJ-s szakmához is jutnak. A szakgimnazisták ugyanannyi idő alatt szerzik meg az érettségi vizsgát, mint a gimnazisták, és számukra is adott a lehetőség, hogy például egy vendéglátóipari szakgimnáziumból menjenek tovább magyar nyelv és irodalom szakra – mondta Thaisz Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskolai Alapítványának vezetője, az oktatási államtitkárság volt főosztályvezetője.

Rendben, de hogy lehet több szakmai tárgy? Mi marad akkor ki a szakgimnáziumban? - merülhet fel a kérdés a szülőkben. „A 4 kötelező érettségi tantárgyat (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy idegen nyelv) gyakorlatilag ugyanolyan óraszámban tanulják, mint a gimnáziumban. A többi közismereti tárgy vonatkozásában (kémia, biológia, fizika, földrajz, ének-zene stb.) kétségtelenül kevesebb órája van a diákoknak, mint a korábbi típusú szakközépiskolában, viszont „cserébe” a munkaerőpiacon hasznosítható, gyakorlati jellegű tantárgyak aránya nagyobb a szakgimnáziumban” – mondja Thaisz.

Hozzáteszi, „a természettudományos tantárgyakat illetően egy új fejlesztés közepén vagyunk, ugyanis ott 9. évfolyamon nem külön biológiát, kémiát, fizikát, vagy földrajzot tanulnak a diákok, hanem egy komplex természettudományos tantárgyat, amely szintén indokolt változás a tantárgyi struktúrában”. A 10. évfolyamtól kezdve pedig a tanult szakmának megfelelő természettudományos tantárgyat tanulnak (például, ha valaki egészségügyi szakgimnáziumba megy, akkor ő nem földrajzot, hanem biológiát fog tanulni).

Egy év alatt meggondolhatják magukat a diákok. A 9. évfolyam bármikor megismételhető, tehát ha valakit felvesznek egy szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába, de egy év leteltével meggondolja magát, és inkább egy másik típusú szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába szeretné folytatni tanulmányait, térítésmentesen megismételheti a 9. évfolyamot az új intézményben.

A képzés végén továbbra is megvan a lehetőség arra, hogy – az érettségi után - a szakgimnáziumban technikusi végzettséget szerezzen a diák plusz egyéves képzésben. „A hiányszakmás képzés esetén jelentős állami ösztöndíjban részesülhetnek a diákok: a nappali tagozatos, iskolarendszerű képzésben résztvevő diákok tanulmányi eredménytől függően szakközépiskolában havi 10-35000, szakgimnáziumban 20-50 000 forintos ösztöndíjat kaphatnak – hívta fel a figyelmet Thaisz. Ha valaki érettségi után mégis szakirányú felsőoktatási intézménybe jelentkezik, akkor lehetőség van évfolyambeszámításra is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.