Nem becsülik meg, nem fizetik meg a tanárokat kellőképpen Kínában, és az érintettek több mint egyharmada nem is választaná újra ezt a hivatást - derül ki egy pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.
Az egyik legnagyobb internetes cég, a Tencent a héten tartott kínai pedagógusnaphoz időzítette a felmérést, amely siralmas képet fest a tanárok helyzetéről. Az országszerte több mint 400 ezer érintett megkérdezésével készített kutatás egyebek között rámutat, hogy az oktatók kétharmada átlagosan nem keres többet havi háromezer jüannál (120 ezer forint), ami kevesebb, mint a kétkezi dolgozók vagy a szakképesítéssel nem rendelkező migráns munkások bére. A felmérés szerint minden tíz tanárból kilencen elégedetlenek fizetésükkel (az óvodaitól az egyetemi szintig).
Az alacsony bérek mellett a megkérdezettek másra is panaszkodtak: az adatok szerint 98 százalék nevezte stresszesnek a munkáját, és közülük 38 százaléknyian úgy válaszoltak, hogy "nagyon nagy stressz" alatt állnak. A tanárok pesszimizmusát fokozza az is, hogy úgy érzik, munkájukat nem ismerik el: a kutatás szerint az oktatók kétharmada nem érzi, hogy hivatása tiszteletet váltana ki a társadalom tagjai között, és csupán negyedük fogalmazott ellenkezőképp.
Arra a kérdésre, hogy választanák-e újból a tanári hivatást, a válaszolók 37 százaléka mondta azt, hogy biztosan nem, míg a bizonytalanok táborába 43 százaléknyian sorolódtak. A "talán igen" és a "biztosan igen" válaszokat ötből egy tanár választotta.
A pedagógusok napjának alkalmából Hszi Csin-ping elnök maga is elismerte, hogy léteznek a fenti gondok, és azt ígérte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap az oktatás területe, több forrást kap majd, és reformokat hajtanak végre. A Pekingi Tanárképző Egyetemen tett hét eleji látogatása során az elnök sürgette a pártszervezeteket és helyi kormányzatokat, hogy segítsenek a tanítást a legnagyobb tisztelettel járó foglalkozássá tenni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
