Stressz és alacsony fizetés: miért érzik rosszul magukat a tanárok?

Nem becsülik meg, nem fizetik meg a tanárokat kellőképpen Kínában, és az érintettek több mint egyharmada nem is választaná újra ezt a hivatást - derül ki egy pénteken nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból.

  • MTI
Shutterstock

Az egyik legnagyobb internetes cég, a Tencent a héten tartott kínai pedagógusnaphoz időzítette a felmérést, amely siralmas képet fest a tanárok helyzetéről. Az országszerte több mint 400 ezer érintett megkérdezésével készített kutatás egyebek között rámutat, hogy az oktatók kétharmada átlagosan nem keres többet havi háromezer jüannál (120 ezer forint), ami kevesebb, mint a kétkezi dolgozók vagy a szakképesítéssel nem rendelkező migráns munkások bére. A felmérés szerint minden tíz tanárból kilencen elégedetlenek fizetésükkel (az óvodaitól az egyetemi szintig). 

Az alacsony bérek mellett a megkérdezettek másra is panaszkodtak: az adatok szerint 98 százalék nevezte stresszesnek a munkáját, és közülük 38 százaléknyian úgy válaszoltak, hogy "nagyon nagy stressz" alatt állnak. A tanárok pesszimizmusát fokozza az is, hogy úgy érzik, munkájukat nem ismerik el: a kutatás szerint az oktatók kétharmada nem érzi, hogy hivatása tiszteletet váltana ki a társadalom tagjai között, és csupán negyedük fogalmazott ellenkezőképp. 

Arra a kérdésre, hogy választanák-e újból a tanári hivatást, a válaszolók 37 százaléka mondta azt, hogy biztosan nem, míg a bizonytalanok táborába 43 százaléknyian sorolódtak. A "talán igen" és a "biztosan igen" válaszokat ötből egy tanár választotta.

A pedagógusok napjának alkalmából Hszi Csin-ping elnök maga is elismerte, hogy léteznek a fenti gondok, és azt ígérte, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kap az oktatás területe, több forrást kap majd, és reformokat hajtanak végre. A Pekingi Tanárképző Egyetemen tett hét eleji látogatása során az elnök sürgette a pártszervezeteket és helyi kormányzatokat, hogy segítsenek a tanítást a legnagyobb tisztelettel járó foglalkozássá tenni.

Hozzászólások

Szűcs Dóra: „A tanároknak nem újabb elvárásokra, hanem több területre kiterjedő támogatásra van szükségük”

Nem attól digitális egy tanóra, hogy frontális oktatásban digitális tartalmakat vetítünk ki egy digitális táblán – vallja Szűcs Dóra, az Országgyűlés tizenhat év után ismét önálló oktatási bizottságának elnöke. Szerinte a magyar közoktatásban a technológia már jelen van, de sok helyen még hiányzik a szakmai támogatás, a diákokat és tanárokat érintő jóléti támogatás és az infrastruktúra. Az oktatási bizottság elnökével a közoktatás helyzetéről, a digitális kompetenciák szerepéről és a testület előtt álló feladatokról beszélgettünk.

Fenntarthatósági programjával került a világ tíz legjobb iskolája közé egy budapesti intézmény

Először jutott magyarországi iskola a World's Best School Prizes nemzetközi díj döntősei közé: a budapesti REAL School Budapest a környezeti cselekvés (Environmental Action) kategóriában bekerült a világ tíz legjobb iskolája közé. Az intézményt azért ismerték el, mert a fenntarthatóságot nem külön projektként, hanem az oktatás és az iskola működésének szerves részeként kezeli.