Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30...
Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30 kötődik iskolákhoz, az esetek azonban szaporodnak, bár a látencia továbbra is igen magas, vagyis valójában jóval több atrocitás éri a gyerekeket és a pedagógusokat az oktatási intézményekben, mint amennyi a hatóság tudomására jut - írta a Magyar Nemzet hétfőn.
A lap összeállításában idézi Juhász Zoltán alezredest, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetőjét, aki egy konferencián elmondta: Hajdú-Biharban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a leggyakoribbak az agresszív cselekmények.
A negatív statisztika élén Hajdú-Bihar áll, ahol ezer ismertté vált bűncselekményből 432 az erőszakos, a rablások 40 százalékát fiatal- és gyermekkorúak követik el, és minden hetedik erőszakos bűncselekmény elkövetője 18 év alatti, ráadásul a számuk egyre nő.
Az iskolai agresszió sokkal aggasztóbb méretű, mint az a bűnügyi statisztikákból kiolvasható - írta a lap, idézve egy 1100 gyermekre kiterjedő felmérést, amely szerint a válaszadók 70 százaléka már részese volt iskolai erőszaknak, 30 százaléka pedig szemlélője volt az eseményeknek.
Több mint félezer gyerek nyilatkozott úgy, hogy ő erőszakoskodott másokkal, áldozatnak pedig 278 vallotta magát. Egy másik felmérés szerint azért csak az esetek töredéke válik ismertté, mert a pedagógusok, iskolavezetők igyekeznek eltussolni az iskola hírnevét rontó erőszakos eseteket - írta a Magyar Nemzet.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
