„Ez még egy felnőttnek is sok” - ilyen durva órarendeket kaptak idén a diákok
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30...
Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30 kötődik iskolákhoz, az esetek azonban szaporodnak, bár a látencia továbbra is igen magas, vagyis valójában jóval több atrocitás éri a gyerekeket és a pedagógusokat az oktatási intézményekben, mint amennyi a hatóság tudomására jut - írta a Magyar Nemzet hétfőn.
A lap összeállításában idézi Juhász Zoltán alezredest, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetőjét, aki egy konferencián elmondta: Hajdú-Biharban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a leggyakoribbak az agresszív cselekmények.
A negatív statisztika élén Hajdú-Bihar áll, ahol ezer ismertté vált bűncselekményből 432 az erőszakos, a rablások 40 százalékát fiatal- és gyermekkorúak követik el, és minden hetedik erőszakos bűncselekmény elkövetője 18 év alatti, ráadásul a számuk egyre nő.
Az iskolai agresszió sokkal aggasztóbb méretű, mint az a bűnügyi statisztikákból kiolvasható - írta a lap, idézve egy 1100 gyermekre kiterjedő felmérést, amely szerint a válaszadók 70 százaléka már részese volt iskolai erőszaknak, 30 százaléka pedig szemlélője volt az eseményeknek.
Több mint félezer gyerek nyilatkozott úgy, hogy ő erőszakoskodott másokkal, áldozatnak pedig 278 vallotta magát. Egy másik felmérés szerint azért csak az esetek töredéke válik ismertté, mert a pedagógusok, iskolavezetők igyekeznek eltussolni az iskola hírnevét rontó erőszakos eseteket - írta a Magyar Nemzet.
Napi nyolc-kilenc tanóra és heti két-három nulladik óra - arra kértük a tanulókat és a szülőket, mutassák meg, milyen órarendeket kaptak idén.
A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem elég az egyes pedagógusok teljesítményét vizsgálni, az is meghatározó, milyen intézményben és milyen feltételek között dolgoznak. Miközben az új tanév előtt több pozitív változás is történt, ezek jellemzően nem igényeltek plusz költségvetési forrást. Továbbra is komoly kérdések vannak a tankerületi és a szakképzési rendszer körül, a NOKS-dolgozók országos akcióba kezdtek a béremelésükért, a gyógypedagógiai intézmények egy részében pedig a PSZ szerint „katasztrofális állapotok” vannak.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
Tavaly 80 iskolában egyáltalán nem indult első osztály, és körülbelül 200 olyan általános iskola volt, ahová nyolcnál kevesebb elsős iratkozott be – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Magyar Közlöny Podcastban. Szerinte a csökkenő gyereklétszám miatt komoly átalakulás előtt áll a magyar közoktatás.
@eduline.hu Mi történik, ha egy iskolaigazgató-jelöltet a tantestület fele támogat, a másik fele viszont nem? Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét kérdeztük. #eduline #iskolaigazgatók #sinkaedit #iskola #tanár
♬ eredeti hang - eduline.hu
Október közepén jöhet a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók béremelésének első lépcsője, a második pedig 2027. január 1-jétől – jelentette be Magyar Péter a kormány döntéseiről tartott sajtótájékoztatón.
A 2026/2027-es tanév előtti nap még mindig százas nagyságrendben keresnek pedagógusokat iskolákba, óvodákba és a szakszolgálatokhoz.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.