Sokkal gyakoribb az iskolai erőszak, mint bárki gondolná

Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30...

  • MTI

Magyarországon éves szinten csaknem húszezer agresszív bűncselekmény válik ismertté, amelyek közül mindössze 20-30 kötődik iskolákhoz, az esetek azonban szaporodnak, bár a látencia továbbra is igen magas, vagyis valójában jóval több atrocitás éri a gyerekeket és a pedagógusokat az oktatási intézményekben, mint amennyi a hatóság tudomására jut - írta a Magyar Nemzet hétfőn.

A lap összeállításában idézi Juhász Zoltán alezredest, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetőjét, aki egy konferencián elmondta: Hajdú-Biharban, Szabolcsban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a leggyakoribbak az agresszív cselekmények.

A negatív statisztika élén Hajdú-Bihar áll, ahol ezer ismertté vált bűncselekményből 432 az erőszakos, a rablások 40 százalékát fiatal- és gyermekkorúak követik el, és minden hetedik erőszakos bűncselekmény elkövetője 18 év alatti, ráadásul a számuk egyre nő.

Az iskolai agresszió sokkal aggasztóbb méretű, mint az a bűnügyi statisztikákból kiolvasható - írta a lap, idézve egy 1100 gyermekre kiterjedő felmérést, amely szerint a válaszadók 70 százaléka már részese volt iskolai erőszaknak, 30 százaléka pedig szemlélője volt az eseményeknek.

Több mint félezer gyerek nyilatkozott úgy, hogy ő erőszakoskodott másokkal, áldozatnak pedig 278 vallotta magát. Egy másik felmérés szerint azért csak az esetek töredéke válik ismertté, mert a pedagógusok, iskolavezetők igyekeznek eltussolni az iskola hírnevét rontó erőszakos eseteket - írta a  Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.