Több száz tanár oktatásába kezdenek: újabb nagy dobásra készül a Skool

A Technológiai Oktatásért Alapítvány fő projektje, a Skool kétéves fennállása során azon dolgozott, hogy a társadalmi beidegződések miatt az informatikai pályáról kiszorult lányokon segítsen. A projekt szülinapjára hagyták a bejelentést, hogy az alapítvány a lányok után a tanárokra koncentrál, és több száz magyarországi tanár képzését kezdi meg a KódGarázs és a Telekom együttműködésével.

  • Eduline
pixabay.com

A cél, hogy olyan élményalapú oktatási módszerekkel tudják a tanárok tanítani az informatikát, ami eredményesebb, mint a most rendelkezésre álló technikák.

A program az általános iskolákban tanító matek-, fizika- és informatika tanárokat célozza elsősorban, akik közül már közel 250-en töltötték ki az első kört jelentő kérdőíveket. Mint megtudtuk, a jelentkezőknek eddig mindössze töredéke budapesti, és szerencsére komolyabb géppark sem kell a módszer alkalmazásához, hiszen a fejlesztés alatt álló programok akár egy lassabb masinán is futnak.

1000 lányt tanított meg programozni a Skool
Évente nagyjából 500 lány választja az informatikát, amikor főiskolára jelentkezik, ezért is komoly eredmény, hogy a Skool két év alatt 1000 lányt tanított meg programozni. Bár a nők összességében elég nagy fölényben vannak a férfiakhoz képest a felsőoktatásban, informatikai és mérnöki területen komolyan alulreprezentáltak. A Skool 8 és 18 éves lányokat oktat, akiket játékos formában tanítanak kódolni (a Sracth nevű programmal), és az IT cégeket is bemutatják nekik. A szervezet olyan vállalatokkal működik együtt, mint a Facebook vagy a Google.

 

Több tízezer jól fizető álláshely betöltetlen, de valami mindig félremegy

Ősszel dolgozzák ki a képzési tervet, a megfelelő programot pedig a Telekom és a KódGarázs fogja elkészíteni, hogy januárban már élesben teszteljék az első szerencsés iskolákban. A szélesebb körű elterjedésre 2017 nyarától látnak lehetőséget a szervezők.

A digitális oktatást minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni, mivel ekkor még nyilván mindenki fogékonyabb rá. Már ma is komoly hátrány, ha valaki nem készségszinten használja például a Google-t, de mire a mai iskolások munkát keresnek, valószínűleg már létszükség lesz az ilyen tudás. A program célja ezért nem is az, hogy mindenkiből programozót faragjon, hanem inkább egy alaptudás átadása, ami később használható a mindennapok során.

 

8 nő, akik nélkül ma egészen más lenne az informatika világa
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.