Siralmas eredményeket hozott nyilvánosságra az UNESCO

Az alapfokú oktatásra fordított kiadások egytizede, 129 milliárd dollár megy veszendőbe az oktatás nem megfelelő...

  • MTI
Fazekas István

Az alapfokú oktatásra fordított kiadások egytizede, 129 milliárd dollár megy veszendőbe az oktatás nem megfelelő színvonala miatt - állapította meg az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) egy szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben.

"Kinek használ az oktatás, ha a gyermekek úgy kerülnek ki az iskolából, hogy nem sajátítják el a készségeket, amelyekre szükségük van?" - tette fel a kérdést Pauline Rose, az UNESCO Oktatást mindenkinek nevű programjának igazgatója. Az UNESCO 164 tagállama 2010-ben Dakarban, az oktatási világfórumon hat célkitűzést fogalmazott meg 2015-re.

A tanulmányból arról árulkodik, hogy a hátralévő kevesebb mint két év alatt nem fog sikerülni elérni ezeket a célokat - véli Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója.

A leginkább marginalizálódott társadalmi helyzetben élő embereknek ma sincs lehetősége oktatásban részesülni, ahogy tíz évvel ezelőtt sem volt - mutatnak rá a tanulmányban. Hozzáteszik azonban azt is: "Jóllehet a végső szakaszba érkeztünk, még nem késő felgyorsítani a folyamatot".

A szegény országokban négy fiatalból egy nem tud egy teljes mondatot elolvasni, s Nyugat-Afrikában, ahol a gyerekeknek csak egy kis része sajátítja el az alapokat, a tanárok több mint felét alkalmi szerződéssel foglalkoztatják, kevés fizetésért dolgoznak és alacsony képzettséggel rendelkeznek - állapítja meg az UNESCO jelentése.

A világon mintegy 250 millió gyermek nem sajátítja el az írás, oktatás, számolás alapjait. 2011-ben 57 millió gyerek nem járt iskolába. Többségük konfliktus dúlta országokban élt.

Az oktatás színvonalának javításához a világban hozzáértő, a tananyagot és oktatási módszereket ismerő tanárokra van szükség, akik emellett folyamatos továbbképzést kapnak, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak is segíteni tudjanak - hangsúlyozza az UNESCO.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.