Siralmas eredmények: van számítógép az iskolákban, de minek?

Hiába a gazdaság egyik motorja az infokommunikációs szektor, a magyar GDP 11 százaléka nem elég erős érv ahhoz, hogy...

  • Eduline
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Hiába a gazdaság egyik motorja az infokommunikációs szektor, a magyar GDP 11 százaléka nem elég erős érv ahhoz, hogy az oktatási kormányzat ne fojtsa el csírájában az informatikaoktatást. Problémát azonban nem csak az oktatáspolitika okoz, hanem az elavult infrastruktúra is: az iskolák többségében még mindig 1-4 Mbit sebességű állami net dübörög, miközben a piacról ugyanannyi pénzért már 80 Mbit-et is kaphatnának - írja a hvg.hu.

Az információs és kommunikációs technológiák iskolai elterjedését nemrég egy európai kutatás vizsgálta, a magyar eredmények pedig lehangoló tényekre mutatnak rá. A hazai helyzetről szóló jelentés szerint az általános iskolák negyedik évfolyamán az intézmények 5,5%-a, nyolcadik évfolyamon 11%-a, a gimnáziumok 11. évfolyamán 17,8%, a szakiskolák és szakközépiskolák 22,5%-a rendelkezik számítógépes együttműködést és kommunikációt biztosító tanulási környezettel. Ez összességében azt jelenti, hogy a magyar diákok 11 százalékának van ilyen lehetősége, ami nem egyszerűen elmarad az Európai Unió 61 százalékos átlagától, de ezzel az adattal egyenesen az utolsó helyen állunk az EU-ban. A teljes cikket a hvg.hu-n olvashatjátok el.

Hozzászólások

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.