Semmi jót nem ígér a tárca a szakképzőkben működő gimnáziumi osztályoknak

Előbb a győri Krúdy Gyula középiskoláról, később pedig a váci Boronkay Györgyről derült ki, hogy az új üzemeltető, a Nemzetgazdasági Minisztérium megszüntetné a gimnáziumi képzést. Ez teljesen logikus lépésnek tűnik a gazdasági tárcától. Nyáron ugyanis 300 szakképzőt vettek át az Emberi Erőforrások Minisztériumától – pontosabban a Klik-től -, amiből kb. 80-ban gimnáziumi osztály is van. A gimnáziumi képzés azonban nem szerepel a tárca portfóliójában. Megkerestük a közoktatási államtitkárságot, hogy megtudjuk, mi lesz a gimnáziumi osztályok sorsa. Úgy tűnik, csak az önkormányzatok segíthetnek.

  • Eduline
Facebook

A tárca az Euline-nak azt írta, hogy a gimnáziumok ügyében jelenleg is folytatnak egyeztetéseket az NGM-mel. Hogy várhatók-e további megszűnések, és milyen módon, arra konkrét választ nem kaptunk. Az EMMI szerint az érintett osztályokról a döntést a fenntartó, a szakképző intézmények esetében az NGM-NSZFH hozza meg az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságának javaslata alapján a helyi sajátosságok és az adott terület intézményhálózatának figyelembe vételével.

„Alapelv, hogy a gimnáziumi osztályok, ha a döntés értelmében már nem indíthatóak a következő tanévtől, akkor kifutó jelleggel szűnnek meg, azaz a jelenleg gimnáziumi képzésben tanuló diákok az adott intézményben fejezhetik be tanulmányaikat” – írják, ez alapján arra lehet következtetni, hogy lesznek még megszűnő osztályok, de legalább a most oda járók leérettségizhetnek jelenlegi intézményükben.

Győrben az önkormányzat lépett
A győri önkormányzat az MTI-hez eljuttatott közleményben pár hete azt írta: Borkai Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester és Kara Ákos országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hétfőn egyeztetett a fenntartó Nemzetgazdasági Minisztériummal a képzésekről. Az egyeztetésen kiderült, hogy a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalból (NSZFH) érkezett javaslat, amely szerint megszűnne a következő tanévtől a gimnáziumi képzés Krúdy Gyula Gimnázium, Két Tanítási Nyelvű Középiskola, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában, kizárólag a szakmai egyeztetések alapját szolgálta. Megjegyezték, a gimnázium fenntartója és működtetője továbbra is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lesz.

Megkérdeztük a tárcától, hogy valamilyen formában átvennének-e gimnáziumokat. Erre sem adtak egyértelmű nem választ, de abból sejthető, hogy ez a forgatókönyv nem aktuális: „Amennyiben a szakképző iskolákban a gimnáziumi képzés már csak kifutó jelleggel működik, azaz új gimnáziumi osztályra a következő tanévtől az intézmény már nem iskoláz be, a nyolcadik osztályos tanulók számára a gimnáziumi képzés biztosított a jelenlegi intézményrendszerben”. Magyarul ezekbe már úgysem lehet jelentkezni, a leendő középiskolások majd más intézményt választanak.

A gimnáziumi osztályok sorsa nyáron dőlt el, amikor fenntartót váltottak a szakképzéssel foglalkozó intézmények. Már akkor felmerült, hogy az ezek az osztályok meg fognak szűnni, mégis meglepetésként érte a közvéleményt a győri, majd a váci iskolával kapcsolatban hozott döntés. Úgy tűnik, hogy a győri példa alapján csak az önkormányzatok tudják megmenteni a gimnáziumi képzést. Ez különösen fontos lenne 31 iskolánál, hiszen ezek olyan térségben találhatók, ahol nincs rajtuk kívül gimnáziumi képzés.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.