Felfüggesztették a svájci hatóságok annak a két muzulmán tizenéves diáknak és családjuknak a honosítási eljárását, akik vallási okokra hivatkozva nem voltak hajlandóak kezet fogni a tanárnőjükkel - közölte kedden az észak-svájci Bázel kanton kormányzatának szóvivője.
A tisztviselő hozzátette, a januárban indult eljárást a múlt héten állították le. Az alpesi országban tradíciónak számít, hogy az iskolában a tanítás kezdetén és végén a diákok kezet fognak az oktatójukkal. Néhány héttel ezelőtt a Bázel melletti Therwil városában lévő egyik iskolában egy muzulmán imám 14 és 15 éves fia felmentést kért a szokás gyakorlása alól, mondván, a muzulmán előírások szerint egy férfi a családján kívüli, idegen nőt nem érinthet meg.
Svájcban óriási felháborodást okozott, hogy az iskolavezetés kérésüknek úgy próbált diszkriminációmentesen eleget tenni, hogy engedélyezte számukra, ezentúl sem női, sem férfi tanáraikkal nem kell kezet fogniuk.
| Kapcsolódó cikkek |
Simonetta Sommaruga svájci igazságügyi miniszter az esetre reagálva azt mondta, "nem fogadhatjuk ezt el a vallási türelemre hivatkozva". Hozzátette, "a kézfogás kultúránk része". Felix Mueri, az ország legerősebb politikai formációjának számító, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) tagja és a svájci parlament oktatási bizottságának elnöke azt kérdezte: "Ha ma a kézfogás, akkor holnap mi jön?"
A svájci muzulmán szervezetek szövetsége (FOIS) közölte, hogy egy nő és egy férfi kézfogása "teológiai szinten megengedett". Az eset miatti tanácstalanságában a bázeli kanton végül bírósági vizsgálatot rendelt el, amelynek eredménye április végén vagy május elején várható. A két fiatal fiú apja, egy bázeli mecset imámja 2001-ben érkezett Szíriából Svájcba, ahol beadta menedékkérelmét. A svájci sajtó értesülései szerint a család idősebb nőtagjai visszatértek Szíriába.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
A közép- és emeltszintű matekérettségi feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói már elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
