Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Felfüggesztették a svájci hatóságok annak a két muzulmán tizenéves diáknak és családjuknak a honosítási eljárását, akik vallási okokra hivatkozva nem voltak hajlandóak kezet fogni a tanárnőjükkel - közölte kedden az észak-svájci Bázel kanton kormányzatának szóvivője.

A tisztviselő hozzátette, a januárban indult eljárást a múlt héten állították le. Az alpesi országban tradíciónak számít, hogy az iskolában a tanítás kezdetén és végén a diákok kezet fognak az oktatójukkal. Néhány héttel ezelőtt a Bázel melletti Therwil városában lévő egyik iskolában egy muzulmán imám 14 és 15 éves fia felmentést kért a szokás gyakorlása alól, mondván, a muzulmán előírások szerint egy férfi a családján kívüli, idegen nőt nem érinthet meg.
Svájcban óriási felháborodást okozott, hogy az iskolavezetés kérésüknek úgy próbált diszkriminációmentesen eleget tenni, hogy engedélyezte számukra, ezentúl sem női, sem férfi tanáraikkal nem kell kezet fogniuk.
| Kapcsolódó cikkek |
Simonetta Sommaruga svájci igazságügyi miniszter az esetre reagálva azt mondta, "nem fogadhatjuk ezt el a vallási türelemre hivatkozva". Hozzátette, "a kézfogás kultúránk része". Felix Mueri, az ország legerősebb politikai formációjának számító, bevándorlásellenes Svájci Néppárt (SVP) tagja és a svájci parlament oktatási bizottságának elnöke azt kérdezte: "Ha ma a kézfogás, akkor holnap mi jön?"
A svájci muzulmán szervezetek szövetsége (FOIS) közölte, hogy egy nő és egy férfi kézfogása "teológiai szinten megengedett". Az eset miatti tanácstalanságában a bázeli kanton végül bírósági vizsgálatot rendelt el, amelynek eredménye április végén vagy május elején várható. A két fiatal fiú apja, egy bázeli mecset imámja 2001-ben érkezett Szíriából Svájcba, ahol beadta menedékkérelmét. A svájci sajtó értesülései szerint a család idősebb nőtagjai visszatértek Szíriába.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.