A brit gyerekek túlságosan sok cukrot fogyasztanak reggelire, a napi ajánlott mennyiség csaknem felét megeszik még azelőtt, hogy beérnének az iskolába - figyelmeztetett az angol közegészségügyi szolgálat (Public Health England), hangsúlyozva, hogy a cukros gabonapelyhek, gyümölcsitalok és kenyérre kenhető krémek mind károsak az egészségre.
A szakemberek kiemelték, hogy az egészségtelen étrend a fogak szuvasodásához, a derékbőség gyarapodásához és olyan hosszú távú egészségi problémákhoz vezet, mint a 2-es típusú cukorbetegség. Az ötéves gyerekek nagyjából negyedének van lyukas foga és a gyerekek csaknem egyötöde már elhízottan hagyja el az általános iskola alsó tagozatát - írta a BBC News.
Az országos étrendi és táplálkozási felmérés eredményei szerint az elsődleges "bűnös" a cukor, a négy- és tízéves kor közötti gyerekek ugyanis kétszer annyit fogyasztanak belőle, mint amennyit kellene.
A felmérés, amely négy- és tízéves kor közötti gyerekeket nevelő 200 szülő bevonásával készült, azt mutatta, hogy a problémák már a reggelinél elkezdőnek. A mutatók szerint csak a reggeliző asztalnál a gyerekek átlagosan több mint 11 gramm cukrot, vagyis csaknem három kockacukrot esznek meg. Ez egy év alatt több mint ezer kockacukrot jelent reggelire. Egy kis tál cukrozott gabonapehely nagyjából kettő, a pirítósra kent csokoládékrém három, míg egy pohár gyümölcslé öt kockacukrot tartalmaz.
A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett szülők 84 százaléka vélte úgy, hogy egészséges reggelit ad a gyermekének. A szakértők szerint a szülőknek érdemes ellenőrizniük az egyes termékek cukortartalmát. Ebben segíthetnek például különböző mobiltelefonos alkalmazások is. Kétéves korban a gyerekeknek kevesebb mint 13 gramm (3 kocka), háromévesen kevesebb mint 15 gramm (4 kocka), négy- és hatéves kor között kevesebb mint 19 gramm (5 kocka), hét és tíz éves kor között kevesebb mint 24 gramm (6 kocka) cukrot kellene fogyasztaniuk naponta.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
