Robotolvasók az iskolában: már el sem kell olvasni a diákok dolgozatait

Különleges módon próbálják tehermentesíteni a középiskolai tanárokat az Egyesült Államokban: a jövőben robotolvasók...

  • MTI

Különleges módon próbálják tehermentesíteni a középiskolai tanárokat az Egyesült Államokban: a jövőben robotolvasók segíthetnek nekik a diákok fogalmazásainak értékelésében.

A speciális számítógépes program ötletének háttérben az az egyszerű elmélet áll, hogy a tanárok több írásbeli feladatot fognak adni a diákoknak, ha nem nekik kell elolvasniuk, és leosztályozniuk a dolgozatokat. A tanulók pedig minél többet írnak, annál ügyesebbek lesznek, még ha irományaik elsődleges olvasóközönségét csupán algoritmusok halmazai fogják alkotni.

Az Ohio állambeli Akron Egyetem oktatási karának dékánja, Mark Shermis felügyeli a William and Flora Hewlett Foundation nevű szervezet által kiírt program-fejlesztési pályázatot, amely százezer dolláros pénzdíjjal jutalmazza a legjobb automata esszé-osztályozó szoftver kidolgozóját.

A számítógépes osztályozás ötlete az 1960-as években merült fel először, ám az akkori számítógépek még nem álltak készen a feladatra. Az 1990-es évek végén azonban számos tankönyv, illetve tesztelő vállalat karolta fel a módszert. Manapság csak néhány magas szintű vizsgán használnak ilyen programokat, de a két legfontosabb egyetemi felvételi vizsgának számító SAT, illetve ACT írásbeliknél nem, illetve az amerikai tanárok többsége sem rajong a gondolatért, hogy gépek kezébe adja a diákok munkáit.

A Hewlett versenye éppen ezen a hozzáálláson szeretne változtatni azáltal, hogy bebizonyítja: a számítógépek éppen olyan éles szemmel képesek osztályozni, mint a hús-vér tanárok, csupán gyorsabban. Thomas Jehn, a Harvard Egyetem írásprogramjának vezetője azonban korántsem ilyen biztos a módszer sikerében. Véleménye szerint a legjobb módja annak, hogy egy diák megtanuljon jól írni az, ha hagyják őt megbirkózni a saját gondolataival.

A piszkozatokon figyelmen kívül kell hagyni a helyesírási és mondattani hibákat, hogy először kibontakozhasson a dolgozat mondanivalója, és majd csak utána érdemes megnézni, hogy hova kerültek a vesszők - vélekedett a szakember. Jehn szerint nem kizárt, hogy a diákok nem fogják törni magukat a metaforákkal, és hasonlatokkal, ha tudják, hogy a dolgozatukat gépek fogják átfutni.

Még a robotolvasók támogatói is elismerik a módszer korlátait. A kizárólag kulcsszavakra összpontosító programoknak például túl lehet járni az eszén, ha az ember csak "bedobálja" a kifejezéseket, amelyeket a gép keres. A számítógépek nem díjazzák a költői stílust, sokkal inkább az alapvető gondolatok hatékony kifejezését mérik.

A Kaggle.com internetes oldalon futó verseny már forgalomban lévő programot tesztel, és jelentkezésre bátorítja az amatőr fejlesztőket is. A cél egy olyan program kiválasztása, amely minden esszére az emberi értékeléssel azonos osztályzatot ad. A nevezők között van a Michigan Egyetem kutatója, Martin O'Leary is, aki olyan dolgozatokon teszteli a programját, amelyeket már leosztályoztak.

Tapasztalatai szerint azonban az emberek által adott jegyekből nem lehet egységes következtetéseket levonni: a hús-vér értékelők nem értenek egyet a szövegek legfőbb érdemeiben, és korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy gyakran befolyásolja az értékelésüket a szöveg külalakja. "Az igazság az, hogy az emberek nem túl jók az osztályzásban" - mutatott rá Steve Graham, a Vanderbilt Egyetem professzora, aki korábban dolgozatértékelési módszereket tanulmányozott. - Ezért elkerülhetetlen, hogy idővel a robotolvasók vegyék át a helyüket" - véli.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.