Robotolvasók az iskolában: már el sem kell olvasni a diákok dolgozatait

Különleges módon próbálják tehermentesíteni a középiskolai tanárokat az Egyesült Államokban: a jövőben robotolvasók...

  • MTI

Különleges módon próbálják tehermentesíteni a középiskolai tanárokat az Egyesült Államokban: a jövőben robotolvasók segíthetnek nekik a diákok fogalmazásainak értékelésében.

A speciális számítógépes program ötletének háttérben az az egyszerű elmélet áll, hogy a tanárok több írásbeli feladatot fognak adni a diákoknak, ha nem nekik kell elolvasniuk, és leosztályozniuk a dolgozatokat. A tanulók pedig minél többet írnak, annál ügyesebbek lesznek, még ha irományaik elsődleges olvasóközönségét csupán algoritmusok halmazai fogják alkotni.

Az Ohio állambeli Akron Egyetem oktatási karának dékánja, Mark Shermis felügyeli a William and Flora Hewlett Foundation nevű szervezet által kiírt program-fejlesztési pályázatot, amely százezer dolláros pénzdíjjal jutalmazza a legjobb automata esszé-osztályozó szoftver kidolgozóját.

A számítógépes osztályozás ötlete az 1960-as években merült fel először, ám az akkori számítógépek még nem álltak készen a feladatra. Az 1990-es évek végén azonban számos tankönyv, illetve tesztelő vállalat karolta fel a módszert. Manapság csak néhány magas szintű vizsgán használnak ilyen programokat, de a két legfontosabb egyetemi felvételi vizsgának számító SAT, illetve ACT írásbeliknél nem, illetve az amerikai tanárok többsége sem rajong a gondolatért, hogy gépek kezébe adja a diákok munkáit.

A Hewlett versenye éppen ezen a hozzáálláson szeretne változtatni azáltal, hogy bebizonyítja: a számítógépek éppen olyan éles szemmel képesek osztályozni, mint a hús-vér tanárok, csupán gyorsabban. Thomas Jehn, a Harvard Egyetem írásprogramjának vezetője azonban korántsem ilyen biztos a módszer sikerében. Véleménye szerint a legjobb módja annak, hogy egy diák megtanuljon jól írni az, ha hagyják őt megbirkózni a saját gondolataival.

A piszkozatokon figyelmen kívül kell hagyni a helyesírási és mondattani hibákat, hogy először kibontakozhasson a dolgozat mondanivalója, és majd csak utána érdemes megnézni, hogy hova kerültek a vesszők - vélekedett a szakember. Jehn szerint nem kizárt, hogy a diákok nem fogják törni magukat a metaforákkal, és hasonlatokkal, ha tudják, hogy a dolgozatukat gépek fogják átfutni.

Még a robotolvasók támogatói is elismerik a módszer korlátait. A kizárólag kulcsszavakra összpontosító programoknak például túl lehet járni az eszén, ha az ember csak "bedobálja" a kifejezéseket, amelyeket a gép keres. A számítógépek nem díjazzák a költői stílust, sokkal inkább az alapvető gondolatok hatékony kifejezését mérik.

A Kaggle.com internetes oldalon futó verseny már forgalomban lévő programot tesztel, és jelentkezésre bátorítja az amatőr fejlesztőket is. A cél egy olyan program kiválasztása, amely minden esszére az emberi értékeléssel azonos osztályzatot ad. A nevezők között van a Michigan Egyetem kutatója, Martin O'Leary is, aki olyan dolgozatokon teszteli a programját, amelyeket már leosztályoztak.

Tapasztalatai szerint azonban az emberek által adott jegyekből nem lehet egységes következtetéseket levonni: a hús-vér értékelők nem értenek egyet a szövegek legfőbb érdemeiben, és korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy gyakran befolyásolja az értékelésüket a szöveg külalakja. "Az igazság az, hogy az emberek nem túl jók az osztályzásban" - mutatott rá Steve Graham, a Vanderbilt Egyetem professzora, aki korábban dolgozatértékelési módszereket tanulmányozott. - Ezért elkerülhetetlen, hogy idővel a robotolvasók vegyék át a helyüket" - véli.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.