Robotok lepik el Debrecent jövő héten

Először rendezik meg Németországon kívül a First Lego League nemzetközi robotprogramozási versenysorozat közép-európai döntőjét, amelynek március 19-20-án a debreceni Kölcsey Központ ad otthont - jelentették be a szervezők pénteken sajtótájékoztatón.

  • MTI
Wikipedia

Ábrahám László, az National Instruments (NI) Hungary Kft. ügyvezetője elmondta, cégük azért kapta meg a verseny rendezési jogát, mert évek óta eredményesen vesz részt a First Lego League versenysorozat szervezésében, és egyre sikeresebb a vállalat 2009 óta működő mentorprogramja, amely a robotprogramozást és a természettudományos gondolkodást segíti.

Az idei közép-európai döntőben Ausztria, Németország, Svájc, Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország legsikeresebb középiskolás csapatai mérik össze felkészültségüket és kreativitásukat.

A debreceni eseményen 260 diák vesz részt, Ábrahám László tájékoztatása szerint a 10-16 éves fiatalok 3-10 tagú csapatokban dolgozva egy előre megadott, a társadalmat aktuálisan érintő - idén a szelektív hulladékgazdálkodás és hulladékfeldolgozás témában - kutatást végeznek, valamint egy teljesen automatikusan működő robotot terveznek meg, programoznak és tesztelnek úgy, hogy az képes legyen küldetését elvégezni a terepasztalon.

Az NI mentorprogramja több mint 90 iskola 3000 diákját érte már el, és több mint 30 vállalati mentor oktatja a fiatalokat robotprogramozásra - jegyezte meg a szakember.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.